Selymes Tibor: Az edző élete már csak ilyen: ha nem jönnek az eredmények, akkor megköszönik a munkáját. Egy tréner megbízatása eredményfüggő, és ha elmaradnak a győzelmek, akkor rendre tőle köszönnek el, és nem a játékosoktól
Selymes Tibor: Az edző élete már csak ilyen: ha nem jönnek az eredmények, akkor megköszönik a munkáját. Egy tréner megbízatása eredményfüggő, és ha elmaradnak a győzelmek, akkor rendre tőle köszönnek el, és nem a játékosoktól
Három mérkőzés – három pont. Ez Roberto Landi mérlege a soproni csapat élén, és immár bizonyos, hogy az olasz szakvezetőnek nem lesz módja a javításra. Persze, ezt ne kiabáljuk el, ugyanis a tulajdonos, Vízer László Máriusz döntéseit ismerve nem kizárt, hogy egyszer, valamilyen beosztásban – talán éppen edzőként – még visszatérhet a most menesztett tréner az FC Sopron kispadjára.
Egy év alatt immár a hetedik edzőtől vált meg a klub tulajdonosa, ez pedig világcsúcsként is emlegethető (azért nem Guinness-rekord, mivel Jesús Gil y Gil, az Atlético Madrid egykori elnöke 39 edzőt meneszetett 16 év alatt, azonban éves átlagban a soproni tulajdonos már jobban áll). A beugró pedig védő, Selymes Tibor lett.
– Gratuláljunk az ismételt kinevezéséhez, vagy pedig inkább részvétet nyilvánítsunk?– Azt gondolom, gratulálni szoktak ilyen esetben – felelte mosolyogva Selymes Tibor.
– Elárulná, mit mondott a labdarúgóknak, amikor régi-új vezetőedzőként belépett a soproni öltözőbe?– Természetesen volt mondandóm, de amiről beszéltem, az belügy.
– Mindenesetre a játékosok már ismerik a stílusát: amikor a második fordulót kövezően Vízer László Máriusz klubmenedzsernek nevezte ki, akkor azt mondta, a klubnál zajló teljes körű szakmai munka irányítása előrelépést jelent az ön számára. Nem tartott sokáig ez a megbízatása...– Téved, ugyanis az edzői kinevezés ellenére megmaradt a klubmenedzseri megbízatásom is. Tulajdonképpen két csapat tartozik hozzám, azaz, a felnőttgárdán kívül a tartalékok szakmai munkáját is felügyelem.
– Akárhogyan csűrjük, csavarjuk: kínos helyzetben van. Legutóbb a Fehérvár elleni győzelmet követően kellett felállnia a kispadról. Mi lesz, ha esetleg két egymást követő vereségbe szalad bele a Sopron?– Az edző élete már csak ilyen: ha nem jönnek az eredmények, akkor megköszönik a munkáját. Egy tréner megbízatása eredményfüggő, és ha elmaradnak a győzelmek, akkor rendre tőle köszönnek el, és nem a játékosoktól. Számomra nem szégyen a visszatérés, hanem újabb kihívás. Csak azt mondhatom: biztos vagyok abban, hogy a futballisták – hozzám hasonlóan – a lehető legtöbbet akarják kihozni az előttünk álló mérkőzésekből.
A teljes interjú a Nemzeti Sport szerdai számában olvasható.