Akinek már nincsenek gátlásai

Vágólapra másolva!

2005.09.18. 22:30

Címkék

Mivel a Pécs lényegesen motiváltabban és felkészültebben futballozott a Diósgyőrnél, a két csapat szombati mérkőzése után a gólkülönbséget (5-0) sem mondhatjuk túlzottnak. A hazai játékosok nem csupán önmagukért, hanem edzőjük, a vezetők által az utóbbi időben sűrűn kritizált Ott Józsefért is játszottak - teljes sikerrel.

Nem illendő egyetlen játékos nyakába varrni egy vereséget, hiszen a futball mégiscsak csapatsport, de ez esetben mégsem indokolatlan a kritika.

A DVTK hátvédje, Vámosi Csaba az élvonalhoz méltatlan teljesítményt mutatott be Pécsett, igaz, védőtársa, Gáspár József is sokat ügyetlenkedett.

Vámosi Csaba amúgy jobban tette volna, ha cserét kér Gálhidi György vezetőedzőtől, ám ehelyett egy buta szabálytalansággal kiállíttatta magát, lehetetlen helyzetbe hozva ezzel a DVTK-t (a hórihorgas védő a földön fekvő Horváth Gyulát rúgta hátba…). A hazaiak győzelméhez persze elsősorban a pécsi játékosok alázatos futballja kellett, és bár többen is remek formában futballoztak, Balaskó Iván volt a találkozó legjobbja.

Balaskó Iván (elöl) megint bátran cselezett, a diósgyôri védôk gyakran csak buktatni tudták (Fotó: Laufer Péter)

- Úgy tűnik, beilleszkedett már Pécsett. Ön a csapat vezére, mozgatója, s jól láthatóan a legképzettebb futballistája. Vállalja ezt a szerepet?
- Inkább úgy fogalmaznék, hogy a legjobb tudásomat próbálom nyújtani minden egyes mérkőzésen - mondta a 26. születésnapját a múlt héten ünneplő Balaskó Iván. - Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aktívan részt veszek a támadásépítésben és az irányításban is. Egyébként Sopronban egy nagyon fontos dolgot megtanultam Pintér Attilától: ottani edzőm egyszer azt mondta nekem, hogy a képességeimet és a tehetségemet minden mérkőzésre vigyem ki a pályára. Sok gátlást feloldott bennem, és immár bátrabban csinálok meg egy-egy váratlan cselt. Elhiszem ugyanis, hogy képes vagyok a tehetségemet érvényesíteni a meccseken. Pintér Attila azt is megtanította, ne törődjek senkivel, csak a saját egyéniségemmel.

Viselkedni tudni kell

Le a kalappal a diósgyôri szurkolók elôtt. Noha csapatuk már 3–0-s vesztésre állt a Pécs ellen, még mindig éltették, biztatták kedvenceiket. A cérna akkor szakadt el náluk, amikor Vámosi Csaba érthetetlen durvaságát piros lappal büntette a bíró, s hasonló fegyelmezetlenség miatt kiállította Halgas Tibort meg Pintér Zoltánt is. Az történt, hogy Vámosi Csaba hátba rúgott egy pécsi játékost, Halgas Tibor beszólt a játékvezetônek, Pintér Zoltán pedig meglökte Saskôy Szabolcsot. Nem vitás: a Diósgyôr nem tudta elviselni a vereséget, és ezt – dicséretes módon – nem díjazták a DVTK-szurkolók sem, akik a lefújás után nem a vereséget, hanem az indolens viselkedést kérték számon a játékosokon.

- A magánéletét kísérő kellemetlen ügyek nem befolyásolják a formáját?
- No igen, a videotékás ügy… Erről nem szeretnék beszélni, de a lelkiismeretem tiszta, nincs miért aggódnom. És sokat köszönhetek a menyasszo- nyomnak is, aki mellettem állt a legnehezebb pillanatokban. Persze az is számít, hogy Pécsett megkapom a bizalmat. Ezek a tényezők pedig együttesen pozitívan hatnak rám és a teljesítményemre is.

- Ha állandósítja ezt a formáját, nem zárható ki, hogy előbb-utóbb válogatott lesz. Mit gondol erről?
- Jó kérdés… Manapság már boldog-boldogtalan válogatott játékos lehet. Sokan alig néhány első osztályú meccsel a hátuk mögött játszhatnak a nemzeti csapatban. Ezeknél a labdarúgóknál én többet letettem már az asztalra, de valamiért senkinek nem jutok az eszébe. Nem tehetek mást, ezután is próbálok olyan teljesítményt nyújtani, hogy a szövetségi kapitány végre felfigyeljen rám.