A végére elfogyott az erő

- A kémei ott voltak Doneckben, amikor a Metalurg a Harkiv ellen játszott bajnokit, és győzött három egyre. Azon a meccsen Szerhij Siscsenko mesterhármast ért el. Ezek után Sopronban ki más, mint Szerhij Siscsenko lőtte az első ukrán gólt, gyakorlatilag eldöntve ezzel a fontos kérdéseket.
- Ha a Doneck egyszemélyes csapat lenne, és csupán Szerhij Siscsenkóra kellene figyelnünk, aligha szenvedünk háromgólos vereséget - mondta Csank János. - Csakhogy Olekszandar Szevidov együttese remekül felkészített, egységes csapat, amely ellen nehéz futballozni. Nem véletlenül gratuláltam kollégámnak a meccs után. Az ukránok azt játszották, amit idegenben kell. Olyan sűrű falat vontak kapujuk elé, tökéletesen zárták le az üres területeket, hogy egyszerűen nem hagytak nekünk réseket, amelyeken át- vagy betörhettünk volna.

- Talán, ha sikerül felőrölni őket… De a soproni fiúkból egy óra elteltével elszállt a szusz. Mondja, ha nem így van.
- Sajnos ez az igazság. Elfáradtunk, egy óra alatt elfogyott a levegőnk. Az ukránok egyszerűen átfutottak rajtunk. Már nem tudtunk visszazárni, mint az első félidőben, a támadásokra pedig nem maradt erő. Soha nem szoktam magyarázkodni, de ne felejtse el senki, gyakorlatilag az utolsó pillanatban állt össze a keret. Néhány futballistával szinte az első sípszó előtt néhány perccel ismerkedtem meg. Nem jutott idő és lehetőség többhetes felkészülésre, begyakorló mérkőzésekre, csapatépítésre. Ez van, egyelőre itt tartunk. Attól tartok, ez az őszi idény rámegy erre a mi nagy-nagy lemaradásunkra.

- Feltűnt, hogy nem igazán becsülték meg a játékosai a labdát, néha roppant nagyvonalúan ajándékozták el azt az ellenfélnek.
- Engem is bosszantott, hogy például Bojan Lazics sokszor ellenfélhez passzolt. A légiós egy érintéssel akarta megjátszani a labdát, ahelyett, hogy birtokba vette volna, és a megfelelő ütemben lövi be a társ elé. Ô azonnal passzolt - persze, hogy sorra csúsztak be a hibák. Sokszor hallom, hogy a modern futball az egyérintős játékon alapul. Már bocsánat, de ez marhaság. A labdarúgásban nincsenek modern és elavult, hanem csak jó vagy rossz megoldások. Adott esetben persze lehet egyből továbbítani a labdát, de szó sincs róla, hogy ez lenne az egyetlen üdvözítő megoldás.

- Nemigen hallottam még ennyire pesszimistán nyilatkozni. S ez még akkor is meglepő, ha csapata súlyos vereséget szenvedett hazai pályán, és gyakorlatilag kiesett az UEFA-kupából.
- Nem vagyok én pesszimista, csupán tisztán látom a helyzetünket. Az első harminc percben talán jobbak voltunk. De már akkor is éreztem, nem elég, ha egygólos előnyt szerzünk, legalább kettő kell, hiszen a Metalurg a hajrában úgyis fölénk kerekedik. Még az egy eggyel is kiegyeztem volna, mert akkor marad remény a viszszavágóra. Így csupán egy feladat maradt a számunkra: tisztességgel szerepelni Doneckben. ---- Csalódottan távoztak a soproni szurkolók a Káposztás utcai stadion lelátóiról. Egy részük azt hajtogatta, talán minden másként alakul, ha Alin Cotan a 18. percben ziccerben a kapuba talál. Csank János edző nem mentegette a légióst, de elsősorban Fülöp Zoltánt kritizálta.

"Persze az lett volna a legegyszerűbb, ha Alin Cotan a kapuba lövi a labdát, de ne feledjük, a Metalurg kapusa, Jurij Virt egy pillanatra sem adta fel a párharcot, ott kúszott, mászott, pattogott a csatár előtt - mondta Csank János. - Hiába fektette el őt a légiósunk, a kapus felpattant, igyekezett zárni a szöget.

Ebben a szituációban nem elsősorban Alin Cotant kárhoztatom, hanem arra lennék kíváncsi, hogy a társak, így például Fülöp Zoltán miért nézték a tizenhatosnál ácsorogva, közeli érdeklődőként a történteket. Miért nem reagáltak a cselekre, miért nem igyekeztek olyan pozíciót elfoglalni, hogy ha középre kerül a labda, lecsaphassanak rá?

Mint ahogy az akció vége az lett, hogy Alin Cotan elrúgta a kapus mellett a labdát, amely keresztben elgurult a kapu előtt, de a mi részünkről senki sem érkezett, hogy a kapuba pofozza. El kell ismernem, a hajrában felőrölt minket a Metalurg, ám más lett volna a meccs képe, ha az első negyedóra után vezetést szerzünk." ---- Vén Gábor is átigazolási időszak hajrájában érkezett Sopronba Kispestről. Csank János edző jól ismeri a középpályást, tudja, milyen remek bal lába van, remekül lát a pályán. Csütörtök este ebből semmit sem mutatott meg, formán kívül játszott.

- Dekoncentráltnak tűnt, a beívelései rendre célt tévesztettek.
- Nem tudok ezzel vitatkozni - mondta Vén Gábor. - Magam is éreztem, hogy nem vagyok csúcsformában, hiányzott a frissesség, az erő. E nélkül pedig lehetetlen eredményesen futballozni. Főként, hogy az ellenfélről lerítt az önbizalom és a győzni akarás. Nincs mese, nem tudtuk tartani velük a lépést.

- Az első donecki gól előtt gyatrán adott be, mintegy lehetőséget teremtve a kontrára, s a Metalurg futballistái ezt könyörtelenül kihasználták.
- Nem érzem, hogy miattam vagy rajtam ment volna el a meccs, nem hiszem, hogy én lennék a bűnbak. Még akkor sem, ha valóban nem sikerült az a beadás, és az ellentámadásból gólt kaptunk. Ilyen szituáció bármikor előfordulhat.

- Reálisnak tartja a háromgólos vereséget?
- Ekkora különbség nincs a két csapat között. Amíg bírtuk, egyenrangú ellenfelek voltunk, sőt, ha az első félidőben bemennek a ziccereink, nyerhettünk volna. Előttem is adódott egy lehetőség, sajnos elrontottam. Látszott, hogy Doneck hetek óta bajnokikat játszik, a felkészülése zavartalan volt, nem úgy, mint a mienk. S azt se felejtse el, a Metalurg keretéből egy játékost sem tudna megvásárolni egyetlen magyar csapat, annyi az áruk, a fizetésük. Ez a pályán egy órán át nem látszott. Igaz, ez lehet az egyetlen vigaszunk…