Simának indult, izgalmas lett a vége

Éppen ezért a mérkőzés végső kimenetelét nem igazán lehetett megtippelni, ám az első 10 percben már letisztult a kép: a Ferencváros nagyon motiváltan kezdte a mérkőzést, és az utolsó pillanatban bekerült új szerzemény, Robert Vagner két villanásával elég hamar kétgólos előnyt szereztek. Ez a két találat akármelyik csapatot sokkolta volna, a Győrrel sem történt ez másképp, László Csaba együttese viszont ilyen előny megszerzése után sem állt le, támadtak tovább, és mind a jobb oldalon Vukmir, mind a balon Huszti többször a hazai védelem mögé került. Ráadásul a félidő közepén az addig talán egyetlen dicsérhető (vagy inkábbb fogalmazzunk úgy: el nem marasztalható…) játékos is hibázott a Győrben, hiszen az addig bravúrokat is bemutató Sztevanovics kapus miután rosszul állította fel a sorfalat, majd kicsit a labda mellé is nyúlt, majd Huszti is kiugrott a leshatárról és a pár perccel korábban történtekkel ellentétben ezúttal ő is mattolta a szerb-montenegrói hálóőrt.
Úgy tűnt, a Győr katasztrofális vereséget szenved, ez ellen szeretett volna tenni valamit Reszeli Soós István, ugyanis a labdát csak nyomozó Pusztai helyére Regedeit állította a védelem jobboldalára, hogy kissé fogja vissza Husztit. Ez valamennyire eredményt is hozott, és egy pontrúgás után az előrehúzódó Horváth Róbert kicsit csökkentett a hátrányon, így 1-4-es félidővel vonultak a csapatok pihenőre.

Magához tért a Győr a második félidőre

A második félidőre szemmel láthatóan egy motiváltabb Győr lépett ki, de a játékrész kezdetén még nem sikerült a Ferencváros fölé kerekedniük. Védekezésben annyival könnyebb dolguk volt, hogy az első 10 percben villogó Robert Vagner addigra teljesen elkészült az erejével, így ő már alig volt megjátszható. Ezt észlelte László Csaba is, aki a lendületes Bajevszkit hozta be a cseh csatár helyére. A macedón támadón is érződött, hogy bizonyítani szeretne, hiszen nagy elánnal vetette bele magát a játékba.
A Ferencváros azonban ekkor már érezhetően visszafogta az iramot, valószínűleg még érezték a Tirana elleni mérkőzést a lábukban, ennek is köszönhető, hogy a győriek egyre többször vizitáltak Szűcs kapuja előtt, ráadásul Vincze Ottó látványosan feljavult az első félidei teljesítményéhez képest, érződött rajta, hogy élvezi a játékot. A győriek balszerencséjére a másik fazonszabász, Darko Peric a második félidőben a csapat kerékkötője volt, amellett, hogy többször helyzetbe hozta a ferencvárosiakat, körülményességén sok győri támadás akadt meg, nem csoda, hogy a szurkolók fennhangon követelték lecserélését. Kérésük meghallgatásra talált, a 62. perctől már Peric nélkül játszottak a hazaiak.
Nem biztos, hogy ezért, de rögtön utána újabb gólt értek el, Priskin ügyesen tette bele a lábát Pomper pattogós lövésébe, és amikor pár perccel később Szűcs tizenegyest érően buktatta a fiatal támadót, sok hazai szurkoló szeme előtt már az egyenlítés is lebegett. Vincze Ottó azonban képtelen volt túljárni Szűcs eszén, nagy erővel megrúgott büntetőjét a ferencvárosi hálóőr bravúrral hárította. Még ugyanebben a percben Bajevszki is a földre került a másik kapu előtt, ekkor Makai továbbot intett…
A kihagyott büntető észrevehetően kicsit megfogta a Győrt, akik ugyan továbbra is támadtak, de már korántsem akkora meggyőződéssel, míg a Ferencváros elsősorban Bajevszki révén ellencsapásokkal próbálkozott. A mérkőzés végét még Pomper és Huszti különszáma színesítette, mindketten piros lapot kaptak kakaskodásért.
Összességében a mérkőzésre kilátogatók és a tévénézők remek csatát láthattak, amely az első félidőben úgy tűnt, hogy sima vendéggyőzelemmel zárul, a második félidőtől kezdve azonban nagyon izgalmas lett a párharc, és a Győrnek a kihagyott tizenegyesig reális esélyük is volt az egyenlítésre.