Tarsoly Csaba meglepődött

A Győrt is tulajdonló üzletemberhez nem könnyű bejutni – percenként kopogtatnak be hozzá a televízióstársaságok riporterei, azonnali nyilatkozatot kérve. Miközben várakozunk, sikerül szóra bírni az MLL ügyvezetőjét, Szieben Lászlót:
"Erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy felajánljam a lemondásomat, és ezt nagyon komolyan is gondoltam – mondta az ügyvezető. – Demján Sándor lemondásával egy fejezet lezárult a liga történetében, és ha ő megy, nekem is illik követnem, hiszen az elnök úr személyes felkérésére vállaltam tavaly decemberben az ügyvezető igazgatói munkát. Nagyon boldoggá tett, hogy az elnökség tagjai valamennyien kiálltak mellettem, és azt kérték, folytassam. Biztosan hibáztam az elmúlt hónapokban, voltak rossz döntéseim, amik miatt joggal kritizáltak, az elnökség állásfoglalása számomra mégis azt üzeni, hogy összességében nem volt haszontalan a munkám a futballtársadalom szempontjából. Azután, hogy a testület egyhangúlag a maradásomra voksolt, ugyanazzal a hittel és elszántsággal tudok tovább dolgozni, ahogyan tavaly év végén belevágtam. Én még mindig töretlenül hiszek abban, hogy lehet jobb, sikeresebb a futballunk.”

Nos, a liga napi ügyeit intéző vezető csupán ennyit kívánt a történtekkel kapcsolatban elmondani, amikor is Tarsoly Csabához is bejutottunk egy rövid beszélgetésre.
– Már a napirendi pontok végére értünk, amikor Demján Sándor jelezte, hogy lenne még mondanivalója – vágott a történet közepébe az üzletember. – Ekkor jelentette be az elnök a távozását.
– Meglepődött?
– Nagyon. Sejtelmem sem volt arról, hogy erre a lépésre készül.
– A szűkszavú sajtóközleményben Demján Sándor azért lényegében elismerte, hogy a hivatalba lépésekor maga elé tűzött célokat összességében nem sikerült megvalósítania.
– Hadd kezdjem azzal, csak köszönettel tartozunk Demján Sándornak azért, hogy a futballreform élére állt, ahhoz a nevét adta. Azzal együtt vállalta a ligaelnökséget, hogy pontosan tudta, a gyors sikerre minimális a remény, ráadásul a magyar futball egy igazi darázsfészek. Ahhoz tehát, hogy egy új fejezet elkezdődhessen, számtalan ütközést kellett vállalnia. Ám megtettük az első lépéseket egy új úton, egy folyamat elindult, s most ezt a munkát kell, sajnos immár Demján Sándor nélkül folytatni.
– Ön szerint jó irányba halad a magyar futball?
– Tény, a szervezeti átalakításra nem lehet panasz, ám a labdarúgó-gazdaság állapota kritikus, a szakmai helyzetről már nem is beszélve… Majd három évtized lemaradását kell pótolni, és ehhez sok mindent muszáj fenekestől felforgatni a sportágban. Ez nem megy máról holnapra, de lenni kell annyi erőnek – hiszen egyre több valódi tulajdonos lép színre a sportágban – hogy megszüntessük Magyarországon a megélhetési futballt, és éppúgy üzletté tegyük mifelénk is a labdarúgást, ahogyan az remek biznisz szerte a világban.
– És ebben a csatában meddig óhajt "hadvezérként” részt venni?
– A megbízásom ideiglenes, és ragaszkodom is ahhoz, hogy ez így maradjon, hiszen egyébként egy futballcég tulajdonosa vagyok, és a két pozíció hosszabb távon aligha egyeztethető össze.
– Sokat töprengett addig, amíg igent mondott?
– Demján Sándor javasolta, hogy az NB I-es ligatanács elnökeként én lépjek a helyébe, és mivel ésszerűnek mondható, hogy a rendkívüli közgyűlésig egy, a sportág ügyeit belülről ismerő vezető legyen a megbízott elnök, vállaltam a feladatot.
– Ki lehet ön szerint a végleges utód?
– Ezt ebben a pillanatban nem tudom megmondani.
– Mégis, várják, hogy kopogtasson a liga ajtaján egy jelentkező, vagy önök keresnek saját maguknak elnököt?
– Nézze, nagyon friss élmény Demján Sándor távozása, tényleg korai és fölösleges lenne most tippelgetni. Jövő héten összeül a ligatanács, utána vélhetően okosabbak leszünk. Alighanem az lenne az ideális, ha egy, a politikával jó kapcsolatokat ápoló, a gazdasághoz értő, és a futballban jártas elnökre lelnénk.
– De miért van szükség operatív irányítóra, amikor az ügyvezető igazgató, Szieben László tovább dolgozik?
– Ez milliárdos forgalmat lebonyolító üzletág, amelyet nem lehet már heti egy-két látogatással irányítani, a magyar futball pillanatnyi helyzetében olyan elnökre van szükség, aki többet tud vállalni a protokoll szereplésnél.
– De vajon lesz-e olyan sikeres üzleti szereplő, aki önként ül a "tüzes trónra”?
– Nagyon bízunk benne, ezen dolgozunk, egyvalami azonban biztos: ez a személy nem én leszek…