NS-jegyzet: Rendőrfutball

Persze, miért is biztosították volna, amikor a Ferencváros nem kérte, hogy ott legyenek. A klub illetékese a hírek szerint azért nem rendelte meg őket, merthogy a kivonulásuk egyrészt hihetetlenül sok pénzbe került volna, másrészt ők csak bérlői a létesítménynek, a stadion állami kezelésben van, tehát az állam, ha akarja, óvja meg a sajátját. Végül – merthogy akkora lett a balhé – mégiscsak megjelentek a rendőrök az Üllői úton, s a készenlétiek több mint 700 ezer forintot számláztak ki a zöld-fehéreknek a rendbontás megszüntetéséért; késedelmes fizetés esetén a kamatot is felszámítják. Ha tehát Szeiler Józsefék nem egyenlítik ki időben a tartozást – és ők nagyon vitatják, hogy nekik kellene állniuk a cechet –, akkor még jobban a buksza mélyére kell nyúlniuk. Ha eddig volt néhány érthetetlen rész a történetben – bár ne feledje, kedves olvasó, sportlapot tart a kezében –, a folytatás talán még cifrább lesz. Szieben László, a Magyar Labdarúgóliga jogvégzett igazgatója ugyanis azt találta ki, hogy az első osztályú labdarúgó-mérkőzések előtt az MLL, egyeztetve az egyesületekkel, szurkolói szimpátiatüntetést szervezne a pályák környékére. Furfangos megoldás, egy alkotmányjogász szerint "szellemes blöff”. Ha belegondolunk, a rendőrséget kész tények elé állítják, kényszerhelyzetbe hozzák. Már nem az esetleges balhé miatt, nem a rendfenntartás érdekében kell a helyszínre vonulnia, hanem egy tüntetés biztosítására. S ami a legfontosabb: ingyen – tüntetés biztosítása ugyanis állami feladat, abból még soha egy árva vassal nem gazdagodott az állami kassza. Tudni kell, hogy a hatályos jogszabályok szerint Magyarországon a szervezőknek 72 órával az esemény megtartása előtt be kell jelenteniük a demonstrációt, s a hatóság dönti el, engedélyezi-e. Biztosra veszem, hogy az ORFK szakembereinek nem lesz nehéz valamilyen elutasító ürügyet találniuk. A jogszabályok dzsungelében nem könnyű eligazodni. Sokan a sporttörvényt tartják rossznak, mondván, amiatt a nagy összevisszaság. Szakértők ezt biztosan jobban tudják, s amíg nem tisztázottak a viszonyok, mindenki keresi a kiskapukat. Nem jó, nagyon nem jó ez az állapot."Meglepő és mulatságos ötlet” – fogalmazott az egyik rendőri vezető, s az ő szempontjából mélységesen igaza van. A labdarúgás irányítóinak a futballal mint szakmával kellene foglalkozniuk, és persze azzal, hogy a nézők kulturált és biztonságos körülmények között szurkolhassanak, s nem különböző trükköket kitalálniuk, hogyan takarékoskodhatnának. Például azon is törhetnék a fejüket, hogy megszabhatnák, milyen feltételek teljesülése esetén játszhatnak idenlégiósok Magyarországon. Szombati számunkban közöltük tíz év mérlegét: az eredmény lesújtó. Lapunk osztályzatai alapján csak hét (!) esetben fordult elő, hogy külföldi bekerült a legjobb tíz közé, ez azonban csak négy futballistát jelent, ugyanis Vasile Miriuta háromszor, Marek Penksa kétszer is szerepelt a listán. Nem vagyok matematikus, de ha egy évtized alatt a klubok a rendkívül szerény képességű légiósokra szánt pénzt sokkal értelmesebb és fontosabb dologra, mondjuk, a biztonságra fordítják, az alkotmányjogásznak, a rendőri vezetőnek most nem kellene mosolyognia e fura ötleten.