Gáspár Dávid: A fájdalmak ellenére is nyerni tudtunk

– Hosszú volt az éjszaka? Sikerült alaposan megünnepelni az aranyérmet?
– Azt hiszem, éjjel háromkor indultunk haza, de jól sikerült a buli, a csapathoz közel álló barátunk vendéglátóhelyén voltunk. Jól éreztük magunkat – mondta Gáspár Dávid, a bajnokcsapat vezetőedzője.

– Nem fázott meg a meccs után? A televíziós interjú alatt legalább tíz liter vízzel öntötték le a játékosai.
– Az semmi, utána az öltözőben még egyszer kaptam legalább annyit, és azért hosszú időt töltöttem vizes ruhában. De aztán persze sikerült átöltözni. 

– Mekkora feszültséggel járt az ötödik meccs? Néha már háborúnak tűnt, ami a parketten zajlott.
– A legfontosabbnak az tűnt, hogy valahogy oldjuk a téttel járó feszültséget. Ilyenkor teljesen normális, ha a fejekben megfordul a „mi lesz, ha nem sikerül” kérdés. Igyekeztem önbizalmat adni a játékosoknak, és próbáltam észszerű, jó instrukciókkal ellátni őket a mérkőzés során. Az ötödik meccs reggelén elég feszült voltam, aztán sikerült ezt oldanom, és higgadtabban érkezem meg a csarnokba, mint ahogy korábban éreztem magam. Két kőkemény, jól felkészített, remek sportemberekből álló csapat küzdött az aranyéremért. Mindkét fél nagyon akarta a győzelmet. Emiatt is különleges a siker, mert kiváló ellenfelet sikerült legyőzni, és minden tiszteletem a DVTK-é is. Tényleg hatalmas harc zajlott. A negyedik és ötödik meccs között nem volt hetven óra, és a Miskolc–Sopron távolság is nyomot hagyott a mérkőzés színvonalán.

– Az döntött, hogy a Sopron tudott higgadtabb maradni és jobb megoldásokat sikerült választani, amikor kellett?
– Az ellenfél lelkiállapotát nem ismertem, a mi beszélgetéseink, az iránymutatás, hogy merre haladunk, mi a cél, és mit miért teszünk, hatásos volt – főleg a harmadik meccs után, amikor kettő-egyes hátrányban voltunk. Nagy erőt, céltudatosságot, és félelem nélküli hozzáállást láttam a csapaton az utolsó két mérkőzésen.

– A harmadik, Sopronban elvesztett meccs után őszintén hitte, hogy meg tudják fordítani az állást és bajnokok lesznek?
– Nyilván közvetlenül a mérkőzés után csüggedt és csalódott voltam, és persze a csapat is így érezte magát. Viszont azt is tudtam, hogy a párharc az egyik fél harmadik győzelméig tart, vagyis van esélyünk. Lehet, hogy éppen elmerültünk az iszapban, de éreztem, ha találunk egy szalmaszálat, amibe bele tudunk kapaszkodni, kimászhatunk belőle. Tényleg nagyon tudatosan, egységesen fordultunk a jó irányba. Amikor beültünk a buszba a negyedik összecsapás előtt, és elindultunk Miskolcra, mindenki azt érezte, meg tudjuk csinálni!

– Amikor tavaly nyáron elkezdték a felkészülést, látott arra esélyt, hogy a bajnokság végén aranyérmet akasztanak a nyakába?
– Az őszinte válaszom az, hogy nem, mert nem is erre összpontosítottunk akkor, hanem igyekeztünk lépésről lépésre haladni. Rengeteg új játékossal kezdtük el a felkészülést, próbáltuk a lehető legjobban összeszoktatni őket, ki kellett alakítani a játékrendszert, játékkapcsolatokat. Azt hiszem, nem is szabad olyankor a bajnoki címben gondolkodni, hanem az elvégzendő munkának kell a szemünk előtt lebegnie. Aztán ahogy haladtunk előre az idényben, fejlődtünk. Akadtak hullámvölgyek, rengeteg sérülés akadályozta a munkánkat, ezért a játékunk is hullámzó volt. De a tendencia látszott, hogy egyre inkább megtaláljuk a saját stílusunkat és hatékonyabban kosárlabdáztunk. Az évad utolsó harmadára tetőzött a fejlődésünk, bár a rájátszásban is volt egy kis visszaesésünk az erőltetett menetnek köszönhetően, ne feledjük, az Európa-kupában az elődöntőig jutottunk. Szerencsére volt ebben a csapatban annyi tartás és erő, hogy kijöttünk belőle, és a szó szoros értelmében a fájdalmak ellenére is nyerni tudtunk. Nagyon sok munkánk van ebben az idényben, így sajnáltam is volna, ha nem sikerül nyerni. Nem lettem volna teljes mértékben csalódott, csak az a különleges dolog, amit mindig hajszolunk, nem lett volna benne az évadban, ha ezüstöt kapunk. Az Európa-kupa elődöntőjében kikaptunk, nem jutottunk a Magyar Kupa négyes döntőjébe sem, így ez nagyon jóleső győzelem volt.

– Hogyan tovább? A szerződése lejárt, adódik a kérdés, folytatja-e a munkát Sopronban? Ha igen, milyen csapata lesz a következő idényben?
– Valóban lejárt a szerződésem, de minden konkrétumra a jövővel kapcsolatban még néhány napot várni kell.

NŐI KOSÁRLABDA NB I
DÖNTŐ, 5. MÉRKŐZÉS
SOPRON BASKET–DVTK HUN-THERM 54–48 (14–5, 13–13, 6–8, 21–22)
Sopron, 2000 néző. Vezette: Benczur, Montgomery-Tóth C., Praksch
SOPRON: REID 14/6, Papp 7/3, Friskovec 8/6, Brooks 7, Monroe 2. Csere: Böröndy V. 2, PAVLOPULU 6, Varga A., KRIVACSEVICS 8. Edző: Gáspár Dávid
DIÓSGYŐR: CHARLES 20/3, Aho N. 2, LELIK 11, Gulbe 2, Grigalauskyte 4. Csere: Miklós 2, Toman P., Kányási 3/3, A. Tadic 4. Edző: Völgyi Péter
Az eredmény alakulása. 4. perc: 0–3. 8. p.: 7–5. 13. p.: 16–7. 15. p.: 18–9. 18. p.: 26–16. 22. p.: 27–20. 25. p.: 32–20. 28. p.: 32–22. 33. p.: 33–30. 35. p.: 38–32. 38. p.: 45–34
Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc végeredménye: 3–2 a Sopron javára