– Mennyire csalódott?
– Nagyon-nagyon... – válaszolta megkeresésünkre Hanga Ádám, a Baskonia elleni keddi bajnoki döntőt 69–67-re elveszítő Barcelona hátvédje. – Hittem a győzelemben, bennünk, mégsem sikerült, emiatt most eléggé keserű a szám íze. Úgy érzem magam, mint a kisgyerek, akinek összetörik az álmait.
Hanga Ádám a valenciai minitornán is kulcsszerepet kapott a Barcelonában: hat mérkőzésen került pályára – a Tenerife elleni utolsó csoportmeccsen pihent –, ezalatt átlagban 19.1 percet játszott. Ami pedig a statisztikáját illeti, átlagban 7.1 pontot, három lepattanót és hat gólpasszt jegyzett. Legeredményesebben a Baskonia elleni csoportmeccsen teljesített, amikor 15 pontot dobott, közte három triplát, míg előkészítésből a Bilbao ellen remekelt, 12 kosarat érő átadással jeleskedett. |
– Megviselte a vereség és az a tény, hogy most sem sikerült felnőttként bajnoki címet szereznie?
– Próbálok pozitív maradni, de sokat agyalok, mert jelenleg más eszközöm nincs arra, hogyan tartsam magamban a lelket. Abban biztos vagyok, hogy a csapat profitálni fog az előző három hétből, amit összezárva a valenciai „buborékban” töltött, jobban megismertük egymást, szorosabb lett a kötelék közöttünk, kialakult a bajtársiasság. Közel jártunk a bajnoki címhez, ez a vereség és a „hogyanja” különös motivációt generál a jövőre, amikor végre áttörhetjük a 2014 óta épült gátat. Szomorú vagyok és az is leszek a következő szezon első meccsének feldobásáig. Ezzel együtt elmondhatom, lehet, hogy a korral jár, de szerintem mentálisan erősebb vagyok, mint pár éve, ami például abban is megmutatkozik, hogy már most alig várom az újrakezdést.
– Keveset, mindössze tizenöt percet játszott...
– Nem akarok okoskodni, legyen annyi elég, hogy most ennyi jutott. Egyébként az eredendően is irányítóként játszó Thomas Heurtelnek ragyogó meccse volt, őt pályán kellett tartani. Edzőnk, Szvetiszlav Pesics egyik aranyköpése, hogy a szezon utolsó meccsét nem elemezzük, mert azzal elrontjuk a nyári szünetet. A lebonyolítási rendszer magában hordozta ezt az eredményt. Gratulálni kell a Baskoniának, a második félidő alapján megérdemelte a győzelmet.
– Kétpontos hátrányban, három másodperccel a lefújás előtt labdájuk volt egyenlíteni, ám ahelyett, hogy egy biztos duplával próbálkoztak volna, az ön passzából Cory Higgins azonnal rádobta a hárompontost a sarokból. Nehéz azt feltételezni, hogy ezt kérte Pesics...
– Nem akarok belemenni a részletekbe, hogy ki mit csinált jól vagy rosszul, ez nem tisztem. Az első húsz percig mi domináltunk, ám fordulás után a Baskonia átvette az irányítást, egyre magabiztosabban játszott, és mentálisan fölénk kerekedett. Kritikát vagy véleményt nem is akarok és nem is szabad megfogalmaznom ebben a helyzetben.
– Pesicset másnap kirúgták, és helyére a Barcelonában játékosként korábban négy szezont lehúzó negyvennégy éves litván Sarunas Jasikevicius került. Ehhez mit szól?
– Pesicsnek köszönettel tartozom. Az előző két és fél évben remek munkát végzett, egy pocsék félév után két Spanyol Kupát nyertünk, lerakta egy nagy csapat alapjait. Hálás lehetek neki, mert edzősködése idején sokat fejlődtem, elsősorban abban, hogyan tudok egy csapat vezére lenni anélkül, hogy sok pontot dobnék. Sosem feledem el, hogy karmesteri pálcát kaptam tőle Európa egyik legjobb klubjában, így kerültem be a szezon második All Star-csapatába. Jasikevicius az elmúlt idényekben a Zalgiris Kaunasnál remek munkát végzett, imádja a Barcát, motivált, fiatal edző, aki szerintem jókor lép színre.
– Hogyan összegezné az idényt?
– Összességében jó idényünk volt, játékban ismét előreléptünk. A vírus miatti leállásig végig vezettük az ACB-ligát; az Euroligában az első háromban voltunk. Nagy munkát végeztünk el, sajnos az i-re a pontot nem tudtuk feltenni. Hiszem, hogy sikeréhesen és nagy bizonyítási vággyal térünk vissza, s jövőre is harcban leszünk minden sorozatban a titulusokért!