Olaj-titok: teljes az egység

Tíz győzelemmel és három vereséggel zárta az alapszakasz első felét a Szolnoki Olaj, amely pénteken Kecskeméten káprázatos meccsen (89-90) múlta felül az Univert. Szinte hihetetlen, az évad eddigi összes idegenbeli összecsapását megnyerték a szolnokiak, akik a legutóbbi sikerükért olyan ünneplést kaptak, mintha már a bajnoki cím is a birtokukban volna.
"No azért ott még nem tartunk, sőt, én még mindig azt mondom, az úgynevezett kiscsapatok ellen sem mehetünk biztosra - szerénykedett az ezekben a napokban a világ legboldogabb edzője címre is jelölhető Pór Péter. - Azért szerencsére már megmutattuk, hogy a nagyoktól sem ijedünk meg. Így volt ez Kecskeméten is, ahol nyilván a közönség és a fergeteges hangulat is feldobta a társaságot."

No igen, elsősorban az Olaj-tábornak köszönhetően, pompás légkörben zajlott a derbi, ám a csaknem félezer, torkát nem kímélő vendégdrukker önmagában aligha lett volna elegendő a sikerhez. "Nagyon jó mentalitású fiúkkal dolgozom, hihetetlen, milyen jó a közösség az öltözőben - tette hozzá az ifjú tréner. - Ami a kecskeméti meccset illeti, úgy indultunk neki, hogy inkább a védekezésre összpontosítunk, erre fel, az ment kevésbé, ugyanakkor a támadással nem volt gond. Hogy mit szólok Alekszics harminc pontjához? Dragan vérbeli profi, aki az edzéseken is megszakad, úgyhogy én tisztában vagyok a képességeivel."
Felvetjük Pór Péternek, nem zavarja-e, hogy a gárdáját a légiósok húzzák, olyannyira, hogy a pénteki 90 pontból mindössze egyet (!) ért el magyar kosaras, nevezetesen Cziczás László, a csapatkapitány. "Azért szerepeltetünk öt külföldit, mert nem tudtunk igazán jó magyarokat igazolni - így a szolnoki sikerkovács. - Lehet, sokan azt mondják, szomorú, hogy itt tartunk, csakhogy ezek a légiósok olcsóbbak, mint egy igazán jó hazai játékos. Itt tartunk…"
S hogy hol tart az Olaj? "A jövő héten jön a Körmend, aztán megyünk néhány nagycsapathoz, az Albához, a PVSK-hoz, az Atomhoz, majd a Debrecenhez - folytatta Pór. - Azért ez kemény dió, nem igaz…?"