Egy idő után kifogyott a patron

Hamanné, a németek karmesteréé az első találat, aztán jönnek a magyarok. Mit jönnek, száguldanak! Czigler két büntetője tökéletes, majd Fodor pillanatai következnek. Egy tripla, aztán egy ziccer és még egy hármas. Másfél perc, nyolc pont, és nemcsak Fodor, az egész magyar csapat ihletetten játszik. Czigler pöcije is jó, akárcsak Fodor újabb tempója. Csoda a parketten: éppen az, amelyre Zsoldos kapitány vágyott. Néhány hazai dobás ugyan célt téveszt, de nincs baj, mert Báder úgy szedi a támadólepattanókat, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna a 210 centi feletti Nowitzki és Femerling mellett.
Aztán persze éledeznek a németek, két elrontott dobás után a nagy sztár, Nowitzki is betalál - igaz, egyelőre csak büntetőből. Nincs gond, hiszen elkapja a fonalat Németh is, és a Simon helyére kerülő Kálmán is hozzáteszi a magáét. Remek hír, hogy tartja tízpontos előnyét a vendéglátó, ezután senki sem lepődik meg, hogy zúgó taps közepette vonulnak az első pihenőre a fehér mezesek.
Láss csodát, a második felvonás rajtja éppen olyan mesés, mint az elsőé. A hibázni képtelen Németh két hárompontosára, valamint Kálmán duplájára csak Nowitzki tud válaszolni, azaz a 12. percben 35-20, ide. Félő, hogy túlpörög a csapat, Zsoldos bizonyára ezért is hívja le Kálmánt, beszáll Simon is, aki ragyogóan játszott a felek első, a braunschweigi találkozóján. Nem az ő hibája, hogy képtelen tartani önmaga elképesztő tempóját a magyar együttes. Szemlátomást fogyóban a patron, és miközben három-négy magyar dobás is úgy szédül ki a gyűrűből, hogy már bent látjuk, odaát belekezd a szupersztár. Márpedig ez nem jó jel. Németországban is ez lett a vesztünk. Az első tíz percben tökéletesen hatástalanított fegyver egyre többször elsül. Nowitzki a szünetig további 12 pontot pakol a meglévő kettőjéhez, így a félidőben már csak kétegységnyi a magyar előny.
Másfél perccel a harmadik negyed kezdete után már annyi se. Naná, hogy "Big D" egalizál. Nyoma sincs már a meccs elején látott rohanásnak, nincsenek már könnyű kosarak, a Zsoldos-seregnek minden egyes találatért vért kell izzadnia. No, nem mintha odaát annyira olajozottan mennének a dolgok, csak hát a német férfiválogatott éppen anynyival rutinosabb, hogy uralja az effajta helyzeteket. A hazai kapitány is érzi, hogy valamit lépni kell, meglehet, kiismerték a mieinket, talán valami más oka van, de öt perc alatt mindössze négy pontot tud felmutatni a magyar támadósor.

Aztán amikor már kezdene eluralkodni a letargia a mieinken, Mészáros cikázik át a rivális védelmén, és kosara jóval többet ér két pontnál. Jeladás ez, melytől megszólal a harci kürt, és a gépezet újra mozgásba lendül. Simon repül el egészen a gyűrűig, majd Kálmán süllyeszt el egy triplát, és újra a hazai oldalon az előny. Nem nagy előny, de előny. Négypontnyi. Fájdalom, Nowitzki emlékezetessé kívánja tenni az Eb-középdöntőbeli búcsúmeccsét (ha már egyszer ez a bónuszfellépése…), minden második német pontot ő jegyez a harmadik szakaszban.
Okulaja talál be kintről - ez már a záró etap krónikája. Nowitzki rövidke pihenője számunkra túlságosan gyorsan letelik, és bár Czigler bámulatos mozdulattal blokkolja a dallasit, Wucherer triplájával már hat pont a látogató előnye.
Öt perc a végéig. Újabb csoda kellene. Báderen nem múlik. Ráun a ponttalanságra, és triplát hint. Aztán gyorsan egy duplát. És újra szoros a meccs. Csak sajnos a mieink nem élnek a lehetőséggel, egypontos, majd kétpontos hátrányban is megremeg a kéz. Nowitzki és Okulaja pedig büntet, vagyis távolodóban Németország.
Csak remélni lehet, hogy ezzel nem úsznak el az Eb-álmaink is… ---- M ---- M