Mi tesszük hozzá: sosem játszott még ilyen hősiesen. Ütötték, verték, földre vitték, fölrúgták, palánkra préselték, hiába, elnyűhetetlen volt. A harmadik negyedben az ő tripláival fordított a magyar válogatott, az első hosszabbítást tökéletesen reménytelen helyzetből hozta vissza és még az utolsó tíz percben is összehozott nyolc pontot. Szívfacsaró, hogy ez sem volt elég a győzelemhez. "A második negyed közepén elvesztettük a ritmust támadásban, és utána már sokat erőlködtünk - így a gyulladáscsökkentő és izomlazító szerek ellenére erősen sántikáló Németh. - A harmadik negyed elején gyors egymásutánban háromszor is indulnom kellett, ami elég megterhelő volt, ehhez párosult még az a sok szabálytalanság, amelyet a belgák elkövettek velem szemben. Ennek ellenére a hosszabbításban nem éreztem fáradtságot, csak rettentesen fájt a derekam és a hátam. A játékvezetők?
Pedig Németh István (labdával) mindent megtett, 28 pontjával a játéknap legeredményesebbje lett (Fotó: Meggyesi Bálint)
Rosszak voltak, én mégis azt mondom, fújhattak volna, amit akarnak, ha nem húzzuk magunkra a belgákat, megnyerjük a találkozót." Így viszont a vereség jutott osztályrészül, ami különösen bosszantó a két és fél órás, háromszori hosszabbítás után befejeződő ütközet végén. Kivált, hogy korábban Ukrajna győzött Charleroi-ban, azaz ha úgy tetszik, az első számú rivális lépéselőnybe került a mieinkkel szemben. "Nehéz dolgunk van, a németeket vagy az ukránokat le kell győznünk a továbbjutáshoz - tette hozzá a meccs magyar hőse, a 28 pontig (10/16 a mezőnyből, 3/3 a büntetővonalról) jutó Németh István. - Egyik összecsapás sem lesz könnyű, főleg, hogy szerdán Németország ellen a Körcsarnokban lépünk pályára, ahol a keret nagy része még sohasem játszott tétmeccset. Nem is értem, miért ezt a helyszínt választották…" De kanyarodjunk vissza a belgiumi találkozóhoz, melyen féltucatnyi alkalommal érezhette zsebében a győzelmet a piros-fehér-zöld társulat. A derbi 16. percében 9, a 28-ban 11, míg a 49-ben (!) 7 ponttal tartottak előbbre a mieink, talán nem kell ecsetelni, hogy ezek után milyen cudar érzés a fiaskó. "Pontosan tudom, hogy vesztes csata után nem szerencsés a játékvezetőkkel foglalkozni, ám most néhány ítélettel egyértelműen elvették tőlünk a győzelmet - kesergett Zsoldos András, a magyar kapitány. - Szörnyű volt azt érezni, hogy a bírók keresik, mikor vehetik el tőlünk a labdát, és még rosszabb, hogy a hosszabbításban meg is találták a módját. A harmadik ráadásban befújt technikai pedig egyenesen nevetséges volt. Három ponttal vezettünk, Kámán támadó lepattanót szedett, ennek örömére néhányan felugrottak a kispadról, erre kaptuk a büntetést. Nyilván lehet azt mondani, hogy az együttes nem játszott olyan jól, mint az otthoni mérkőzésen, de a fiúk most is bőven tettek annyit, amennyivel megérdemelték volna a sikert. Érthetetlen számomra, hogy egy ilyen csapatot segítettek, amelyiknek már nincs esélye a továbbjutásra…" Itt jegyezzük meg, hogy a szombati vereség ellenére sem reménytelen a magyarok helyzete, hiszen amennyiben szerdán megverik az éllovas német gárdát, Ukrajnában még a 22 pontos vereség is Eb-szereplést érne. A jelszó tehát nem is lehetne más: le kell győzni a vb-bronzérmest!