Azért vívott ki-ki mérkőzést a két fél, hogy eldöntse, kié legyen a középszakasz második helye, vagyis a kedvezményezettség joga a rájátszás elődöntőjében.
Borzasztó pontszegény, birkózós első negyedet láthattunk, ami hat vendégponttal kezdődött, és csak akkor pezsdült fel valamelyest, amikor beálltak a hazai cserék, Englert és Bjelica. Addig jobbára azt láthattuk, hogy nem boldogul a Zakaluzsnaja nélkül felálló Orsi védelmével a légiósai közül ezúttal Perovicsot pihentető Máv-Coop SE, viszont mivel borzasztó rosszul dobtak Veszelék, nem tudtak elhúzni. Érdekes módon még a büntetővonalról sem ment a zöld-sárgáknak, így tudtak az elsősorban Bjelica találataira építő szolnokiak kilenc ponttal meglépni a második játékrész végére. A Tisza-partiak 193 centis szerb idegenlégiósa jól használta ki a palánk alatt magassági fölényét. Tíz egységig és hat lepattanóig jutott a nagyszünetig. Az addig Csákány által nagyszerűen őrzött Kovacsevics kosaraival gyorsan felzárkózott a második félidő elején az Euroleasing-Orsi, a harmadik negyed 6. percében már csak egy pont volt a különbség. Ekkor azonban magához tért a térfélcsere óta kosárínségben szenvedő Szolnok, és a statisztika szerint száz százalékkal dobó Englert, Csákány, valamint a semmiből előtűnő Farmer vezérletével négy perc alatt elhúzott 15 ponttal. De úgy tűnt, még innen is van visszaút a soproniak számára, mivel a játékrész Horváth triplájával zárult és a záró felvonás elején már csak tíz pont választotta el a küzdő feleket. Mégis sima lett a vége, méghozzá nagyon…
Fantasztikus negyedik negyedet produkált ugyanis a Szolnok, Csákányéknak minden bejött a hajrában. A Tiszaligeti Sportcsarnok közönségének nagy örömére meglett a közte húsz, sőt Szélesy hármasával a közte harminc is, a végére, ami mindenképpen meglepő annak figyelembevételével, hogy elvileg, nagyjából egyforma tudásszintű csapatok találkozóját láttuk. Elég enerváltan kosárlabdázott a végjátékban a Sopron, de ez nem kisebbíti a kék-sárgák érdemeit, hiszen ők voltak azok, akik elvették a vendégek játékkedvét akkorra. Rangadónak, kőkemény presztízscsatának indult, aztán a két Papp – a játékos és a játékvezető – afférja nyomán paprikás hangulatúvá lett, majd a szolnokiak remeklésének köszönhetően kosárgálává fajult. Ez a meccs rövid summázása.
A szolnoki Csákány Emôke tizenhárom pontot szórt a soproniak kosarába (fotó: Czagány Balázs)
Játszott-e már jobban ebben az idényben együttese, mint most, az utolsó negyedben? – kérdeztük Tapodi Pétert, a Máv-Coop SE mesterét, akit nehéz volt kirángatni a gratulálók gyűrűjéből a lefújás után. – Kicsit csalóka a végeredmény, mert amikor eldőlt a meccs, nyilván a közelgő kupadöntőre gondolva már tartalékolt az ellenfél. Mi pedig, mivel gyengébben sikerült az előző két mérkőzésünk, megpróbáltunk egészen a lefújásig százszázalékosan pörögni, miután végre lendületbe jöttünk.