Rosszul indult a pécsiek szempontjából a mérkőzés, amely az eredményjelző meghibásodása miatt tízperces csúszással kezdődött, ugyanis a kicsit tompán mozgó vendégek hamar 100-s hátrányba kerültek.
A csoport legveszélyesebben támadó csapataként számon tartott lengyel bajnok játékán érződött a pihentség, mivel a hétvégén nem rendeztek fordulót az ottani pontvadászatban. Az első számú center, az amerikai Anderson balszerencsés térdsérülése – Bibrzycka ráesett – ellenére a PVSK felzárkózott az első negyed hajrájában. A folytatásban előbb egyenlítettek, majd Károlyi triplájával vezetéshez jutottak az egyre inkább belejövő fekete-fehérek, ám az újabb néhány perces technikai szünetet követően megrázták magukat a hazaiak, így 36–32-re ők vezettek az első félidő végén. Amelyben az Euroligához igencsak méltatlan módon óra híján minden támadásnál a hangosbeszélő közölte a hátralévő időt – a színvonal viszont megütötte az elvárható szintet, főként a hárompontosokat szóró Bibrzycka, illetve Károlyi érdemeként. A hazaiak "toronydaruja”, a 213 centis Dydek viszont mindössze négy pontnál tartott a meccs felénél. A fordulás után a gyűrűre addig veszélytelen Iványi hét pontot hintett, és a lengyel időkérés ellenére sem tört meg a magyar bajnok lendülete: a harmadik játékrész végén 47–50-et mutatott az eredményjelző. Az utolsó felvonás óriási izgalmakat hozott, Branzova és Ambrus kipontozódott, kétszer is állt a játék technikai problémák miatt, végül a jobban összpontosító vendéglátók a hajrában a maguk javára döntötték el a találkozót. Bosszantó azonban, hogy öt perccel a vége előtt még öt ponttal vezetett a PVSK, sőt, két és fél perccel a lefújást megelőzően is közelebb állt a győzelemhez, mint ellenfele. Persze úgy, hogy a hajrában voltaképpen egyetlen igazi centere sem volt már, nem lehetett esélye Rátgéber László együttesének a sikerre, különösen olyan magas csapattal szemben, mint a Gdynia.
Károlyi (labdával) nyújtotta a pécsiek legjobb teljesítményét a lengyelországi találkozón (Fotó: Danis Barna)
Öröm az ürömben, hogy a pécsiek az októberi hazai 65–56-os győzelmüknek köszönhetően a mostani hétpontos vereséggel együtt is maguk mögött tudhatják a tabellán Dydekéket. Folytatás majdnem egy hónap múlva, január 14-én, az olasz Parma otthonában – remélhetőleg Andersonnal, akinek tartós kiesése óriási érvágást jelentene Iványiék számára.
Mestermérleg Rátgéber László: – Hősiesen és nagy hittel küzdöttek a lányok, még sohasem éltem át ilyet, hogy ennyi minden ellenünk szóljon egy mérkőzés során, de majdnem így is megnyertük a találkozót. Azt, hogy Anderson kilencpercnyi játék után megsérüljön, hogy Branzova és Ambrus kevesebb mint húszpercnyi játék után kipontozódjon, hogy az asztal hibájából körülbelül tíz pontot kapjunk, és azt, hogy a játékvezetők a mérkőzés végén még megtolják a hazaiak szekerét, sajnos nem tudtuk kompenzálni.