Tizenegyessel győzött a Brno

"Ez Európa legjobb csapata, nem lehet a Gandhi az otthona!” – hirdette a kezdő sípszó előtt egy többméteres transzparens a lelátón. A Vasutasok B-közepe így üzent azoknak, akikben az az ötlet vetődött fel, hogy májusban a női bajnoki döntő egyik-másik meccsét a pécsi Gandhi Gimnázium tornacsarnokában rendezzék meg, ugyanis abban az időpontban a fekete-fehér kosarasok otthonául szolgáló sportcsarnokban a női ökölvívó Európa-bajnokság zajlik. Ez Iványiék esetében két mérkőzést és nyolc edzést érintene. Persze ehhez még be kell jutni a bajnoki fináléba. A szurkolók azonban nemcsak a felirattal tiltakoztak, hanem aláírást is gyűjtöttek igazuk alátámasztásáért.
Jan Bobrovskynak, a Brno szakvezetőjének elég hamar, már az első percekben meggyűlt a baja a játékvezetőkkel, azonban hiába reklamált. Amiért tette: a csehek első négy szabálytalansága közül három támadóhiba volt. Gondja támadt azonban a cseh mesternek a játékosaival is, még nem telt el öt perc, már időt kért, pedig csak négypontos hátrányba került a csapata. Azonban túl korán akarta rendezni a sorokat, mert röviddel utána már 11 pontos előnyt hoztak össze, a baranyaiak. Ennek azonban ára is volt: az első negyed kétharmadánál Tranquilli már a harmadik személyi hibájánál tartott.
Iványi nagyon jól mozgatta a pécsieket, példát mutatott társainak küzdeni tudásból is, többször saját lepattanóját szerezte meg az ellenfél palánkja alatt. Feltűnő volt viszont, hogy a hármasok nem sikerültek Károlyiéknak (akik egyébként triplából csak a 37. percben találtak be először). Közben Iványi is összeszedte a harmadik személyi hibáját, de a házigazdák szempontjából nem ez volt a legnagyobb probléma, hanem az, hogy még a nagyszünet előtt kiegyenlített a Brno (29–29). Rátgéber László anynyira szeretett volna segíteni együttesén, hogy nagy igyekezetében még a szemüveglencséje is kiesett.

A harmadik negyedtől kezdve az addig is szoros mérkőzés még kiegyenlítettebbé vált. A 25. percben Iványi a szakadék szélére, vagyis a kipontozódás közelébe került, a Pécs pedig hétpontos hátrányba. (Ez eggyel több volt, mint amennyivel a baranyai gárda Brnóban nyert). A csehek előnye azonban hamar elfogyott, a 49–49-es állás pedig izgalmas hajrát sejtetett. Az utolsó tíz percnek kétpontos pécsi vezetéssel indultak neki a felek. A közönség a torkát nem kímélve buzdította a kedvenceit, ragyogyó hangulatot teremtve a csarnokban. Ezt Ujváriék hatalmas lelkesedéssel hálálták meg. A kosarasok itt is, ott is kezdtek elfáradni, ezért fontos tényezővé vált az erőnlét. No meg az, hogy a személyi hibákkal bőven eleresztett kosarasok közül ki pontozódik ki. Főszereplővé léptek elő a játékvezetők, a lengyel-szlovén bírópáros egymás után szórta ki a játékosokat. A folytatásban 69–69-es állásnál, 59 másodperccel a vége előtt Machová triplájával a vendégek kerültek közelebb a győzelemhez, de még mindig maradt 51 másodperc. Fájdalom, ez alatt az derült ki, hogy a cseh rohamnak nincs vége (11 cseh ponttal ért véget a meccs). Nem úgy a PVSK hazai veretlenségének az aktuális Euroliga-sorozatban…

Mestermérleg
Rátgéber László: – Magas színvonalú, jó meccset játszottunk. A negyedik negyedben jól kosaraztunk, de védőlepattanók nélkül, ez döntött. Nagyon csalódott vagyok. A végén megpróbáltunk hat ponton belül maradni, ez az összevetésben döntő lett volna, ám kihagytuk a büntetőket.
Jan Bobrovsky: – Nem játszottunk jól az első félidőben, a szünet után azonban feljavult a védekezésünk, és ez végül is a sikerünkhöz vezetett. Szerencsés győzelmet arattunk.