Sikerkovácsok: a döntô legjobbja, Shaq O’Neal és a fôedzô, Phil Jackson (balra)
Sikerkovácsok: a döntô legjobbja, Shaq O’Neal és a fôedzô, Phil Jackson (balra)
Minneapolis Lakers, Boston Celtics, Chicago Bulls, Los Angeles Lakers. Tudják, mi a közös ezekben a gárdákban? Hát az, hogy mindegyik alakulatnak volt olyan korszaka, amely során megszakítás nélkül – legalább – háromszor is megnyerte az NBA küzdelmeit.
A minneapolisiak 1952 és 1954 között értek el mesterhármast, a bostoniak 1959-től 1966-ig voltak egyeduralkodók, a chicagóiak pedig kétszer is tripláztak (1991–93, 1996–98), míg a kaliforniaiakat az 1999–2000-es szezon megnyerése óta lehetetlen letaszítani a trónról. Következésképpen: az Angyalok Városának egylete az idén egyvégtében harmadszor is győzött az NBA nagydöntőjében.
A történelmi tettet magyar idő szerint csütörtökre virradóra jegyezhették föl a sportág krónikásai, amikor a Los Angeles-iek másodszor is nyertek a New Jersey Nets otthonában, 4–0-ra kialakítván ezzel a két csapat közötti döntőbeli párharc végeredményét. Ilyen sima sikerre, vagy ahogy a tengerentúlon mondják, söprésre legutóbb 1995-ben volt példa a fináléban, akkor a Houston Rockets agyabugyálta el az Orlando Magicet.
A Rockets akkori erőcsatára egy bizonyos Robert Horry volt, míg a Magic centerposztján egy bizonyos Shaquille O’Neal szaggatta a palánkokat. Igen, jól tudják, e két játékos – derék lakersesként – immár a közös sikerekért harcolt a Nets ellen. O’Neal, mint a korábbi három találkozón, a negyedik ütközetben is feltartóztathatatlanul ténykedett a gyűrűk alatt, 43 percnyi kosarazása során 34 pontot dobott, leszedett 10 lepattanót, és adott négy gólpasszt is. Hogy a "feltartóztathatatlan” jelző cseppet sem túlzó O’Neal esetében, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az illetékesek a Lakers középjátékosát választották meg a finálé legértékesebb játékosának (MVP). Tették ezt sorozatban harmadszor! Szenzációs teljesítmény O’Neal részéről – de nem egyedülálló. Legfeljebb ritka bravúr, nagyon ritka. O’Nealt megelőzően ugyanis mindössze egyetlen játékos, Michael Jordan volt képes arra, hogy egyhuzamban háromszor is elnyerje a döntő MVP-jének járó értékes trófeát. Igaz, a Chicago egykori 23-asa két ízben is triplázott.
És akkor még folytathatnánk a sort, hogy ki milyen mérföldkövet hagyott el Lakers-színekben ebben a fináléban, ám a rekordokról elég legyen annyi, hogy a Los Angeles, ha beleszámítjuk a "jogelőd” Minneapolis Lakers korábbi öt diadalát, a 14. bajnoki elsőségét ünnepelhette a ligában, így az örökrangsorban ismét közelebb került a 16 bajnoki címmel listavezető Boston Celtichez. Az aranykovács, az edzőként összesen már kilencszeres ligaelső Phil Jackson sietve máris leszögezte: "Nem érdekelnek a korábbi chicagói és itteni sikereim, előre tekintek, és megpróbálok tizedszer is nyerni.” Mit is mondhatna erre az ember innen, Magyarországról? "Sok sikert kívánuk ehhez, Mr. Jackson!”
NBA, döntő, negyedik mérkőzés New Jersey Nets–Los Angeles Lakers 107–113 (34–27, 23–31, 23–26, 27–29) East Rutherford, 19 296 néző
NEW JERSEY: Kidd (13/3), Kittles (11/3), K. Martin (35), Van Horn (7/3), MacCulloch (8). Cs: Harris (22/3), Jefferson (5), Jas. Collins (4), Aa. Williams (2), Marshall (–), An. Johnson (–). Nj: Scalabrine. Edző: Byron Scott
LA LAKERS: K. Bryant (25/6), Fisher (13/6), Horry (12/6), Fox (8/6), S. O’Neal (34). Cs: George (11/9), Shaw (6), S. Walker (2), Richmond (2). Nj: Madsen, Hunter, Medvedenko. Edző: Phil Jackson
Legtöbb lepattanó: K. Martin (11), ill. S. O’Neal (10). Legtöbb assziszt: Kidd (12), ill. K. Bryant (8). Dobószázalék, mezőny (büntető): 48.9 (81.3), ill. 52.1 (75.7)
A Los Angeles Lakers 4–0-s összesítéssel megnyerte a párharcot.