Turi Géza szerint hét-nyolc éve indult nagy fejlődésnek a feröeri kézilabda

A feröeri csapat többek között a csoportkörben a románokat, a középdöntőben a franciákat, a legjobb nyolc között pedig a szlovénokat verte meg. A portugáloktól csak kétszeri hosszabbítás után kapott ki az elődöntőben, a bronzcsatában viszont 27–26-ra felülmúlta a svédeket. Sokan felkapták erre az eredményre a fejüket, az pedig külön is megfutotta a sajtót, hogy a harmadik helyezett válogatottból hárman is (a védőspecialista Eydbjörn Heini Danielsen, a jobbszélső Óla Jákup Gaard Olsen és a kapus Aleksandar Lacok) egy 45 fős faluból származnak – ez is szóba került a beszélgetésben.

„Történelmi tettet hajtottak végre a srácok, minden róluk szól jelenleg a helyi sajtóban – mondta Turi Géza. – Tegnap hazaérkeztek a játékosok, rengeteg ember fogadta őket a reptéren. Mindenki úgy gondolja, hogy szinte megismételhetetlen ez az eredmény. Az említett három fiú unokatestvér, egy kis faluból származnak, ahol nincs más lehetőség, csak kézilabdázni, úgyhogy ők amióta az eszüket tudják, ezzel a sportággal fekszenek-kelnek.”

A Feröeren kapusedzőként dolgozó szakember arról is szót ejtett, hogyan változott a sportág űzése arrafelé: „Maga a kézilabda mindig is elég népszerű volt itt. Amikor én ide kikerültem, az volt a szokás, hogy rengeteg futballista márciustól októberig focizott, onnantól pedig márciusig kézilabdázott, amikor már nem lehetett a szabadban sportolni. Ez nagyjából hét-nyolc éve megváltozott, a labdarúgásba és a kézilabdába is sok olyan edző érkezett, aki megkövetelte az egész éves edzést, így már nem lehetett megoldani, hogy mind a két sportot űzze valaki. Innentől egyre jobban elkezdett fejlődni a kézi, és ilyen eredmény sült ki belőle.”

A teljes beszélgetés