Eddig csillagos ötös: tíz góllal megvertük a lengyeleket, közel az Eb-elődöntő női kéziválogatottunknak

NŐI KÉZILABDA EURÓPA-BAJNOKSÁG
KÖZÉPDÖNTŐ , 2. FORDULÓ 
I. CSOPORT (DEBRECEN)
MAGYARORSZÁG–LENGYELORSZÁG 31–21 (17–9) 
Debrecen, Főnix Aréna, 2955 néző. V: Brkic, Jusufhodzic (osztrákok)
MAGYARORSZÁG: Böde-Bíró – GYŐRI-LUKÁCS 4, KLUJBER 4 (1), VÁMOS P. 8, Füzi-Tóvizi 1, KUCZORA 4, Szöllősi-Schatzl 2. Csere: Papp N., Simon P. 4 (1), Bordás, Márton G., Csíkos 1, Faluvégi D. 2, Tóth Nikolett 1. Szövetségi kapitány: Golovin Vlagyimir
LENGYELORSZÁG: WDOWIAK 1 – Balsam 2 (2), Kobylinska 2, ROSIAK 4, Urbanska 1, Kochaniak-Sala 2, Michalak 3. Csere: Zima (kapus), Matuszczyk, Nosek, Gorna, Nocun 3, Olek, Zych 1, Tomczyk 2. Szövetségi kapitány: Arne Senstad
Az eredmény alakulása. 9. perc: 4–1. 12. p.: 6–4. 17. p.: 10–6. 21. p.: 11–8. 29. p.: 16–8. 36. p.: 20–10. 39. p.: 20–13. 45. p.: 25–15. 52. p.: 29–17.
Kiállítások: 8, ill. 10 perc
Hétméteresek: 5/2, ill. 4/2

Kinőttünk már abból a korból, hogy kívánságlistát készítsünk a Mikulásnak vagy a Jézuskának, az idei december hatodikán mégis volt egy vágyunk. Nem volt nagy óhaj, mindössze két apró kis pontocskát szerettünk volna a péntek este a lengyelekkel találkozó magyar női kézilabda-válogatottnak az Európa-bajnoki középdöntőben.

Az ünnep egyébként már javában körülvesz minket a kontinenstornán is, a nap második összecsapásán, a francia–montenegrói csata félidejében a mikulássapkás önkéntesek kislabdák tucatjait dobálták ki a szurkolóknak a lelátókra. A lengyeleket irányító norvég Arne Senstad is igazán szép szavakkal kedveskedett a bemelegítés alatti szokásos pálya széli interjúban, amit a Főnix Aréna kivetítőjén figyelhettünk: elismerte nemzeti együttesünk teljesítményét és felidézte barátságát a több mint tíz éve elhunyt honfitársával és korábbi magyar kapitánnyal, Karl Erik Böhnnel, aki 12 éve Eb-bronzéremig vezette a válogatottat. 

Azóta se járt olyan magasságokban női kézilabdacsapatunk világversenyen, ám a mostani nagyszerű meneteléssel elérhető közelségbe került egy újabb kiugró siker. Joggal bízhattunk benne, hogy Lengyelország ellen, a középdöntő második körében sem szakad meg a kiváló magyar sorozat – a nem a kontinens élmezőnyéhez tartozó riválissal tétmérkőzésen szinte napra pontosan hét évvel ezelőtt a világbajnokságon találkoztak Böde-Bíró Blankáék (a csapatkapitány mellett Szöllősi-Schatzl Nadine, Janurik Kinga és Győri-Lukács Viktória is szerepelt akkor), a 31–28-as sikerrel most is bőven kiegyeztünk volna. Ennél azonban sokkal többet kaptunk megint.

A 16 tagú hazai meccskeretből Janurik mellett Pásztor Noémi maradt ki, míg az északmacedónok elleni csoportmeccs után újra lehetőséget kapott a 19 éves Csíkos Luca. A himnuszok alatt Kácsor Gréta lement a pályáról és lefeküdt a hazai kispad mögött: a balátlövő rosszul érezte magát, leesett a vércukorszintje, ápolták. Kezdésre már leült a társai mellé, a második játékrészre viszont már nem jött ki a csapattal.

Ennél nagyobb riadalom szerencsére nem akadt a tükörsima találkozón. A kapuba Szemerey helyett ezúttal Böde-Bíró állt, vele is hatékonyan dolgozott össze a fal. A lengyelek védekezésben öt egyes felállással, míg támadásban a már-már szokásos hét a hattal nyitottak. Az első magyar gólra ugyan az ötödik perc végégig kellett várni, de utána egyre jobban belelendültek Vámos Petráék (aki igazi vezérként ötször volt eredményes az első negyedórában), jól találták meg a réseket a rivális hátsó alakzatán, a lassú lengyel cseréket kihasználva pedig háromszor is betaláltak az üresen tátongó kapuba a saját térfelükről. A 24 órával korábban a montenegróiakkal vívott egyáltalán nem könnyű csata után sem tűnt fáradtnak a társaság, megvolt a kellő koncentráció, lendület és akarat, a védelem határozott és feszes volt, érződött az összhang és a támadásokban is megbújt a finesz – élmény volt nézni a mieink játékát, ahogyan eddig mindig ezen az Európa-bajnokságon.

Az első félidő hajrájában a rá jellemző vagánysággal beszálló Csíkos pazar átlövésből talált be, a slusszpoén azonban Klujber Katriné lett, aki közvetlenül a szünet előtt egy gyönyörű kínai figurából szerzett góllal „robbantotta fel” a csarnokot. 35 és fél perc elteltével 20–10-re húzott el a magyar együttes, amely ismét egy remekművel örvendeztette meg a drukkereket, nem mellesleg tett egy újabb nagy lépést afelé, hogy belépjen az álmok bécsi kapuján. Legutóbb 20 éve, a hazai rendezésű kontinenstornán volt arra példa, hogy a mieink megnyerték az első öt mérkőzésüket.

A hátralévő két debreceni középdöntős találkozón, vasárnap a románok és kedden a franciák ellen pedig elég egy pontot szerezniük az elődöntőbe jutáshoz.