Bartha Csaba: Jobb együttműködni, mint állandó csatákat vívni

– Kétezerhuszonkettő márciusában távozott Győrből, azóta mi történt Önnel?
– Egészen pontosan március huszonnegyedike volt az utolsó munkanapom Győrben, ami fájó emlék, talán szebb lett volna az elválás, ha az idény végig maradhatok – mondta a Nemzeti Sportnak Bartha Csaba, a Telekom Veszprém férfi kézilabdacsapatának új vezérigazgatója. – A Győrrel a lehetséges négyből négyszer eljutottunk a Bajnokok Ligája négyes döntőjéig, háromszor sikerült is megnyerni, ami nemcsak az én érdemem, hanem mindenkié, aki a klub tagja volt, büszke és boldog vagyok, hogy ott dolgozhattam. A távozásom után Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Fábián László főtitkár már másnap, a hivatalos közlemény megjelenése után megkeresett, és április elsején újra munkába álltam a MOB-nál, melynek 2012 és 2017 között már főmunkatársa, sportigazgató-helyettese, majd főtitkára voltam, így ismerős volt a terep, és nagyon hálás vagyok a bizalmukért.

– A kapcsolata megmaradt közben is a kézilabdával?
– Egy pillanatra sem szakadtam el a sportágtól, férfi vonalon folyamatosan követtem a Veszprém, a Szeged és a Fradi meccseit, amelyben a fiam az utánpótlásban játszik. Egy-egy igazolást sportvezetőként is figyeltem, és nagyképűség nélkül mondhatom, hogy jól ismerem a férfi mezőnyt, ami persze nem jelenti azt, hogy ne igyekeznék még jobban felvenni a fonalat. Győrben is mindig képben voltam a nemzetközi helyzettel, jól ismertem a csapatok mezőnyét, tudtam, ki elérhető, és azt hiszem, ez meg is látszott a kereten. Természetesen volt olyan igazolás, ami nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, de a hiba lehetősége mindig fennáll.

– Veszprémben is nagyon vágynak a Bajnokok Ligája-trófea megszerzésére…
– Egyrészt köszönöm az elődömnek, Csík Zoltánnak, mert ha nem is lett meg a BL-trófea, azért a négyes döntőbe jutások, a BL-érmek, a magyar bajnoki és kupagyőzelmek tovább öregbítették a klub hírnevét. És köszönöm a bizalmat, egy ekkora klubot vezetni óriási elismerés és felelősség, a Veszprém múltja miatt nagyon magasan van a léc. Tudom, hogy ennél a klubnál a Bajnokok Ligája-győzelem a legfontosabb, ami nekem háromszor sikerült a Győrrel, de emlékeztetnék mindenkit, hogy mindháromszor egygólos győzelmet arattunk, ami jól mutatja a feladat nehézségét. A férfi mezőnyben van legalább nyolc-tíz olyan csapat, amely a négyes döntőbe jutásért küzd, és az idén olyan klubok nincsenek ott, mint a Veszprém, a PSG és a Kielce.

– Nem nagy a teher és az elvárás Veszprémben?
– Ha nem motiválna, nem is vállaltam volna. Persze első a klub, mindig is az volt, de nekem személyes ambícióm is, hogy a nők után a férfiaknál is megnyerjem, megnyerjük a Bajnokok Ligáját. Nem szeretnék álszentnek tűnni, ez a célom, és bátran ki is mondom. Annak idején Ambros Martíntól és Danyi Gábortól is azt kértem, hogy a BL-győzelem szolgáljon a játékospolitika alapjául, és ha van olyan magyar játékos, aki ebbe beleillik és megszerezhető, akkor prioritást élvez. Ugyanez a felállás Veszprémben is, bárki lesz az edző, arra fogom kérni, állítson fel egy sorrendet, ki illeszkedik az ő elképzeléseibe, a klubmenedzsment pedig majd eldönti, belefér-e a büdzsébe és az elképzelésbe. Preventív gondolkodásra van szükség, amihez együttműködés kell, és szerintem ezzel a szurkolói bázissal, játékoskerettel és tulajdonosi háttérrel ne legyünk álszerények, a final fourba jutás Veszprémben minimális elvárás, amiért mindent meg is fogok tenni.

– Napok óta az edzőváltásról és Xavi Pascual érkezéséről szólnak a hírek. Erről mit lehet tudni?
– Csak szerdán bíztak meg a feladattal, csütörtökön találkoztam a kollégákkal. Tudom, hogy mindenkit ez foglalkoztat, de első körben Momir Ilicsék helyzetét kell rövid időn belül tisztázni, akiknek június harmincadikáig szól a szerződésük. Határozott elképzeléseim vannak, ám több információra van szükségem, át kell néznem, mi hogyan áll a klubnál. Az biztos, ami most zajlik Veszprémben, az elfogadhatatlan, hogy június elején még nem tisztázott az edzőkérdés, csak sajtóinformációk keringenek, amelyek a klub vezetőséget is beszorítják. Egyet ígérhetek, ez a jövőben nem így lesz. Győrben már ősszel bejelentettük a következő idény igazolásait, hogy mindenki nyugodtan tudjon dolgozni. A szurkolókat arra kérem, kezeljék ezt a helyzetet kellő empátiával, bízzanak a vezetőségben, igyekszem az edzőkérdést rövid határidőn belül lezárni.

– Mivel kezdi a munkáját, mit tart a legfontosabbnak?
– Tizenhat éve dolgozom sportvezetőként, és hiszem, hogy a bizalom mindennek az alapja. A júniust arra szánom, hogy minden kollégámat megismerjem, ahogy a klub gazdasági, pénzügyi, humánpolitikai szegmensét is, azaz mindent, ami alapján majd döntéseket hozhatok, hiszen a felelősség az enyém. Veszprémben egyáltalán nem romlott el minden, csak valami nem működött tökéletesen, ennek okait kell minél gyorsabban feltérképezni és megoldani a problémákat, ami közös feladat. Az ajtóm mindenki előtt nyitva áll, de ha felállítunk egy struktúrát, onnantól elvárom, hogy a munkámat segítsék, hogy minél eredményesebbek legyünk.

– Ön miben változott az elmúlt években? Mit szeretne másképp csinálni Veszprémben, mint Győrben?
– Amikor először neveztek ki a Győr élére, nyolc évvel fiatalabb voltam. Van egy temperamentumom, amit van, aki szeret, van, aki kevésbé, ám azóta én is bölcsebb és higgadtabb lettem. Vannak bizonyos dolgok, amiket ma már biztosan másképp csinálnék, utólag nézve szerintem nem volt elég harmonikus az együttműködés a Győr és Fradi között, vagy a Magyar Kézilabda-szövetséggel, de senkire nem akarok mutogatni, mert tudom, miben hibáztam. Szeretnék ebben a szociális közegben normális kapcsolatot kialakítani az MKSZ-szel, a nemzetközi szövetségekkel és a Szegeddel mint fő hazai riválissal. De tulajdonképpen mindenkivel, hiszen a tiszteletet nemcsak azzal lehet kivívni, ha legyőzöl mindenkit, mellette harmonikus kapcsolatra is kell törekedni. Jobb együtt gondolkodni, együttműködni, mint állandó csatákat vívni.