Kézilabda: Ázsia után Afrikában is helytállt a magyar játékvezetői páros

– Hogyan kerül két európai játékvezető az Afrika-bajnokságra? Mennyire volt váratlan a megkeresés?

Kiss Olivér: – Nem ért minket váratlanul, mert két évvel ezelőtt már volt egy hasonló feladatunk. Akkor az Ázsia-bajnokságon vezethettünk több mérkőzést, köztük a döntőt is. A nemzetközi szövetség az Európán kívüli kontinensbajnokságokra is szokott minimum egy európai játékvezető-párost delegálni, szóval semmi meglepő nem volt benne.

Bíró Ádám: – Az előzetes várakozás szerint a férfi Európa-bajnokságra mentünk volna, de az utolsó pillanatban lemaradtunk róla. Cserébe az IHF illetékesei felajánlották, hogy részt vehetünk az Ázsia- vagy az Afrika-bajnokságon. Végül az utóbbi mellett döntöttünk, mivel olimpiai kvalifikációs torna volt – ezért nagyobb presztízse volt –, és két éve az előbbin már szerepeltünk.

– Milyen különbségek vannak egy Afrika-bajnokság és egy Európa-bajnokság között játékvezetői szemszögből?

KISS O.: – A tornát Egyiptomban rendezték, a közeg más a kulturális különbségek miatt, például a pontosság és a szervezés némileg eltérő színvonalú az Eb-hez képest.

B. Á. : – Az Afrika-bajnokság színvonala elmarad az Európa-bajnokságétól. A legutóbbi két világbajnokságon is látható volt, hogy Egyiptom az egyetlen olyan afrikai csapat, amelyik megüti a legmagasabb szintet. Rajta kívül Tunézia, Algéria és a Zöld-foki-szigetek képes még felvenni a versenyt az európai csapatokkal. Más a kézilabdakultúra, dinamikában és mozgásban bizonyos játékhelyzetekben gyorsabbak, mint az európaiak, viszont a játékosok többsége képzetlenebb.

– Melyik volt eddig a legemlékezetesebb és legnehezebb meccsük játékvezetői pályafutásuk során?

KISS O.: – A 2019-es Veszprém-Szeged rangadó a Magyar Kupa döntőjében nem volt egyszerű feladat, ahogyan a két csapat 2021-es bajnoki fináléban lejátszott második mérkőzése is izgalmasnak bizonyult. Volt szerencsénk két Kielce-Barcelonát is vezetni, a kielcei csarnok hangulata nagyon különleges.

– Hogyan lesz valaki kézilabda-játékvezető? Mióta bíráskodnak, mióta vezetnek egymás oldalán mérkőzéseket?

KISS O.: – 2007-ben végeztem el a játékvezetői tanfolyamot Szegeden. 20 éves voltam, akkor még aktívan kézilabdáztam mellette. Nem sokkal később eljött az idő, amikor dönteni kellett, hogy melyiket csináljam. A játékvezetést választottam. Ádám a harmadik társam játékvezetőként, 2015 augusztusa óta vezetünk egymás oldalán meccseket.

B. Á.: – Én 2010-ben vizsgáztam le Debrecenben. Már az elején megtetszett, így aktív játékos pályafutás mellett csináltam egészen az előző szezonig.

– Mennyi meccset fújnak egy hónapban? Civil munka mellett vezetnek mérkőzéseket?

KISS O.: – Hosszú időn át mindkettőnknek volt civil foglalkozása, de január 1. óta a Magyar Kézilabda Szövetség égisze alatt immáron profi státuszú játékvezetők vagyunk. Amíg munka mellett vezettünk mérkőzéseket, addig egy hónapban idehaza három-négy bajnokink volt, és EHF, IHF játékvezetőként mellette számos nemzetközi kiküldetésünk is volt. Most, hogy az MKSZ alkalmazottjai lettünk, előbbi szám várhatóan hosszú távon emelkedni fog.

– Nehezedett a játékvezetők dolga az elmúlt években? Van valami új szabály, amivel nem értenek egyet?

KISS. O.:     – Évről évre egyre nehezebb a dolgunk, mert nagyon gyors lett a játék, és minden szabályváltoztatás a támadójátékot segíti.

B. Á.:     – Egyetértek, de azért van kivétel. Az új szabályok közül, volt játékosként, nem vagyok kibékülve a kapus tiszta gólhelyzetben való fejbelövésének büntetésével. A törekvés sajnos nem teljesen érte el a célját, szerintem más szabályrendszert kellene megalkotni ahhoz, hogy valóban a kapusokat védjük. Eléggé rontja a kézilabdázásról alkotott képet, hogy néhány kapus elkezdett színészkedni és rájátszani arra, amikor valaki tiszta gólhelyzetből fejbe lövi. A fejre húzott lövések ugyanolyan „látványelemei” a sportágnak, mint, mondjuk, a cunder vagy a kínai figura.

– Eljutnak-e önökhöz a kritikák, amikor a szurkolók egy-egy nehezebb meccs után alkotnak? Hogyan lehet ezt kizárni? Zavarja ez önöket egyáltalán?

KISS O.: – Ez egy ilyen szakma, ezzel együtt kell élni. A vesztes csapat tábora általában attól függetlenül is megtalálja a játékvezetőket, ha jól vezették le a meccset. Kommenteket nem olvasunk, a kézilabda ugyan a nézőkért van, de nekünk a szakma véleményére kell adnunk.

B. Á.: – A meccs közbeni és utáni bekiabálások jellemzőbbek, de szerencsére nem gyakoriak vagy én nem hallom meg őket. De ha ettől jobban érzi magát az illető és nyugodtabban megy haza el tudom viselni.

– Az Európa-bajnokság egyik legmegosztóbb jelenete a francia Elohim Prandi időn túli szabaddobásból lőtt gólja volt a svédek elleni elődöntőben. Önök szerint szabályos volt a gól?

B. Á.:     – Egyértelmű, hogy nem. Szabaddobás elvégzésénél az egyik lábnak végig a talajon kell maradnia. Akkor lehetett volna az, ha terpeszállásból dől el a védőfal mellett úgy, hogy közben a jobb lába addig a talajon van, amíg a kezét el nem hagyja a labda. Ezzel szemben ő először kilép a jobb lábával majd a bal lábát is elemeli a talajtól a lövés előtt.

KISS O.:     – A játékvezetőkben nem vetődött fel, hogy visszanézzék a videóbíró-technológiával a jelenetet, mivel az ő pozíciójukból nem volt látható a szabálytalanság.

– Könnyítene a játékvezetők helyzetén, ha lenne egy harmadik játékvezető is a pályán?

KISS O.:     – Az biztos, hogy valamit ki kell találni a felgyorsult játék miatt. Én szívesen kipróbálnám, annak ellenére, hogy a 2022-es Super Globe-on már tesztelték a három játékvezetős rendszert, felemás tapasztalatokkal. Nagyobb segítség lehet, ha még tisztább lenne a videóbíró-technológia használatának keretrendszere.

B. Á.:    –  Mindenképp érdekes, hogy a jelenlegi, összeszokott párosok helyett, mint kosárlabdában, három véletlenszerűen összekerülő játékvezető ítélkezne. Emiatt hiányozhat a megfelelő összhang a pályán. A kommunikáció megbomlása mellett az is kérdés, hol helyezkedne el a harmadik játékvezető. A 2022-es Super Globe-on az alapvonali játékvezető oldalán, a kilences és a hatos közé helyezkedett, de a két beállós játéknál lement az alapvonalra. Ez az a szituáció, amikor segítséget tudna adni a harmadik játékvezető. Így jobban kontrollálhatók lennének a mai kézilabdában amúgy is problémás beálló-védő kapcsolatok. Nem egyszerű kérdés, szerintem sokkal többet segítene a párosoknak, ha minden első osztályú bajnokságban, európai kupamérkőzésen rendelkezésre állna a VR-technológia.