A 2023–24-es idénytől 16 klub lesz automatikusan tagja a 32 csapatos csoportkör mezőnyének, a további 16 helyet egyfordulós selejtezővel töltik fel – abban 32 csapat vív oda-vissza páros mérkőzést.
A 32-es tábla nyolc csoportja mindegyikéből az első és a második helyezett jut a főtáblára – az addigi eredményeiket magukkal viszik –, ahol négy négyes csoportban folytatódnak a küzdelmek; onnan a csoportelsők egyből a negyeddöntőbe jutnak, a második és a harmadik helyezettek egy oda-vissza playoffkör révén tehetik meg ugyanezt.
Az idény csúcspontja továbbra is az EHF Finals, azaz a négycsapatos négyes döntő lesz.
Döntöttek arról is, hogy mind a férfiaknál, mind a nőknél elválasztják egymástól a Bajnokok Ligája és az Európa-liga kvótakiosztását befolyásoló országrangsort – ennek célja, hogy minden ország pozíciója a klubjainak az adott sorozatban nyújtott teljesítményét tükrözze. (A harmadik számú sorozat, az Európa-kupa rangsora eddig is önállóan készült.)
A végrehajtó bizottság támogatásáról biztosított több, országhatárokon átívelő bajnokságot: a férfi SEHA-ligát (Észak-Macedónia, Horvátország, Magyarország, Szerbia és Szlovákia klubjai), a férfi Balti-ligát (Észtország, Lettország, Litvánia), a férfi BENE-ligát (Belgium, Hollandia) és a női MOL-ligát (Csehország, Szlovákia).
Elfogadták azt a határozatot is, amelynek értelmében az utánpótlás-korosztályok Európa-bajnokságait 24 válogatott részvételével rendezik meg.