Férfi kézi: A jóhoz gyorsan lehet alkalmazkodni – Ligetvári

– Hogy van a kis kutyusuk?
– Remekül, mert okos, alkalmazkodó Cavalier King Charles spániel – válaszolta az októberben a Veszprémből kölcsönben a BL-induló Leónhoz szerződő Ligetvári Patrik, a válogatott balátlövője. – Gyorsan megszokta az új környezetet, és jól érzi magát Spanyolországban, miként a párom és jómagam is. Az új társaim és a vezetők is nagyon barátságosan fogadtak, azóta is mindenben segítenek. Lassacskán megismerjük a kétszázezres várost, amely nekem kicsit nagy. Szép lakást kaptunk, autóval öt percre a sportcsarnoktól, amelyben naponta kétszer edzünk. Mindenki tud angolul, de én hetente háromszor járok spanyolórára. Jobb lesz, ha megtanulom ezt a nyelvet is, mert az edzéseket spanyolul vezénylik. A kézilabdás szakszavakat már értem és használom.

– Vagyis a körülmények tökéletesek. Mi a legjobb, ami történt az elmúlt hónapban?
– Nagyon sok élményben volt részem október közepétől. A szigorú és nem mindig pozitív kisugárzású magyar sportkörnyezetből érkezve az itteniek könnyedsége, lazasága csak eleinte volt szokatlan, ám mondanom sem kell, a jóhoz gyorsan lehet alkalmazkodni. Ez a mentalitás megkönnyíti a tréningeket, a meccseket, az egész életet. Ugyanakkor nem fegyelmezetlenek az itteniek, mindenki pontosan és lelkesen elvégzi a rá rótt feladatokat.

– Mondana konkrét példát?
– Az edzőm, Rafael Guijosa noszogat, hogy még bátrabban lőjek. Meg is teszem, de néha a kapufát találom el. Erre ő azt mondja, sebaj, ami ma és holnap még kapufa, az holnapután bemegy. Ez a nagyon pozitív, segítő légkör nemcsak az edzéseken jellemző, hanem a mérkőzéseken is. A vereséget persze itt sem szeretik, de az elvesztett találkozó után nincs kiabálás, veszekedés, túl nagy lehangoltság, hanem reális értékelés, amely azzal zárul, hogy ez a meccs már nem jön vissza, viszont mindjárt itt a következő, azon majd nyerünk.

– Így volt a bukaresti vereségük után is?
– Igen, mert az a múlt csütörtökön volt, aztán vasárnap már bajnokit játszottunk az EHF-kupa-szereplő Cuencánál – sajnos azt is elvesztettük. Még sincs pánik, mert már a szerdai újabb találkozóra készülünk, a Valladolid érkezik.

– A Bajnokok Ligája egyaránt hat-hat csapatos C- és D-csoportjából az első és a második helyen végző játszhat selejtezőt a nyolcaddöntőbe jutásért. Eléri ezt a León?
– Nyilván ez a cél, és hét forduló után már mindkét csoportban kettészakadt a mezőny. A miénkben, a D-ben Borbély Ádám barátom Plockja és a Dinamo Bucuresti tíz-tíz ponttal áll, nekünk kilenc van.

– ...és még három forduló maradt.
– Bizony, és ez nem sok. Még megyünk Plockba, amelyet itthon hárommal megvertünk.

– Hogy megy a játék? Elérte a célját, hogy sokat legyen a pályán?
– Érzem, hogy javul a formám, gólokat is lövök, sok gólpasszt adok, bízik bennem a tréner, ezért sokat játszat, ami a legfontosabb. Fiatal társaimmal pedig jóban vagyok, nincsenek külön csoportok, mindenki mindenkivel beszél. Sok a közös programunk a csarnokon kívül is, együtt kávézunk, kártyázunk, vacsorázunk.

– Mi a véleménye arról, hogy két szövetségi kapitánya lesz a magyar férfiválogatottnak?
– Jó ötletnek tartom, hogy a Csoknyai, Matics duó vezesse a szakmai munkát. A bő keretet a világbajnokságra még nem hirdették ki, ám nagyon remélem, hogy javuló játékomnak köszönhetően benne leszek.