![](https://cdn.nemzetisport.hu/2024/11/U8-TduZLEZZMejPAhLD1gxWYhOUgK90njX8qd-C4sxQ/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2I0MjVmYjMzYjJlNTRhNmViZjliNDNkZThkNzVmMzA1.webp)
„Ez a nehéz pillanat is elérkezett, sajgó szívvel, de befejezem – mondta a csupa szív, sportszerűségéről és intelligens stílusáról közismert, halk szavú játékos, aki 1989-ben Lemgóban édesapja irányításával kezdett el kézilabdázni, majd sikeres német klubjai mellett svájci csapatokban, valamint Dunaújvárosban is méltán volt a közönség kedvence. – Januárban a családommal együtt végleg hazaköltöztem Hannoverből, mert itthon és persze a sport közelében, a kézilabdában képzelem el a jövőmet. Talán nem is kell magyaráznom, miért, hiszen fantasztikus élmények és sikerek kötnek a játékhoz. A sok jót, vagyis a két olimpiai bronzmeccset, a KEK- és EHF-kupa-diadalt, a magyar bajnoki címeket és MK-győzelmeket sosem felejtem el."