Mocsai Lajos, férfi szövetségi kapitány – IGEN
– Alaposabb elemzés, lassítások nélkül igen nehéz szakmai véleményt mondani, de érzésem szerint a magas hőfokú, nagy iramú hajrában a fordulatnál, valamint a Kiel előnyének stabilizálásakor a bírók többször is kedveztek a vendégeknek. A dán játékvezetőkről általában annyit, nem emlékszem, hogy pályafutásom során bármikor – akár a válogatottnál, akár a veszprémi éveim alatt – hajszálnyit is kedveztek volna a magyaroknak. Nem előnyt, csak korrektséget kérünk, s ezért akad teendőnk sportdiplomáciánk erősítésében!
„Tizen-egynéhány éves kézilabdás pályafutásom alatt eddig sosem foglalkoztam a játékvezetőkkel, inkább mindig magamban kerestem a hibát. Itt viszont túl szembetűnőek a számok: az első meccsen odakint az utolsó 12 percből hatot emberhátrányban játszottunk; a veszprémi visszavágón 17 véleményes labda volt, amiből 14-et a németek javára ítéltek. Apróságok, melyek viszont egy-egy roppant fontos gólhoz vezetnek – és itt csak ennyi volt a különbség a két csapat között” – mondta Nagy László a Digi Sportnak. |
Elek Gábor, a Ferencváros női csapatának edzője – IGEN
– Óvatosnak kell lennem, mert nem a legjobb minőségben láttam a meccset tévében. Nagyon kevésen múlott a továbbjutás, így mindenképpen szerepe volt benne a bíróknak, ha nem is olyan mértékben, mint amennyire az első reakciók utalnak rá. Mivel a négyes döntő helyszíne mindig Németország, szempont, hogy az első számú német csapat továbbjusson, de ez a játékvezetői felfogás összességében többet árt a sportágnak, mint amennyit nyer a Kiel győzelmével. Akkor inkább ne tartsák mindig ugyanott a négyes döntőt, ha ez befolyásolja a meccseket.
Gyurka János, vb-ezüstérmes átlövő – NEM
– Nem volt lehetőségem az egész mérkőzést végigkövetni, de amennyit láttam belőle, az alapján igen kiélezett csata volt, amelyet nem a játékvezetők miatt buktunk el. Nem is hiszem, hogy ezen a szinten egy világversenyen vagy egy Bajnokok Ligája-negyeddöntőben, amelyet nemcsak a két érintett ország, hanem az egész kézilabdavilág árgus szemekkel figyel, szándékosan előfordulhatna ilyesmi.
Marosi László, vb-ezüstérmes átlövő – NEM
– A játékvezetők időnként tévednek, így követtek el hibákat a kieli és a veszprémi találkozón is, ám döntően nem befolyásolták a párharc kimenetelét. Ezért csak a bírókra fogni a kiesést nem volna reális. A Veszprém remekül teljesített, csak túl erős ellenféllel került szembe, a továbbjutás nüánszokon múlt. Kis túlzással azt is mondhatnám, a szerencsésebb csapat került a négy közé.
Hatosfal: Csalás! „Szóval a bírók. Sikerült az EHF-nek a legprofibb bírókat küldenie mindkét meccsre. Olyanokat, akik a 60 percből 55-ben látszólag tökéletesen vezetik a meccset, de abban is a legprofibbak, hogy mikor és hányszor kell úgy belenyúlni a meccsbe, hogy még véletlen se legyen esélyünk. (…) Nem az EHF az egyetlen nagy szervezet, ahol dúl a korrupció. A kézilabda európai szervezete csak szeretne megfelelni a profi élsportban uralkodó normáknak. Példát vett a NOB-ról, a FIFA-ról és az UEFA-ról, s rájött, hogy annak érdekében, hogy minél több pénzt le tudjon nyúlni, gazdaságilag stabil piaci háttérrel rendelkező országok és szponzorok kellenek. NÉZZE MEG A VESZPRÉMIEK VIDEÓJÁT, CARLOS ORTEGA SEGÍTŐJÉNEK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT, ÉS SZAVAZZON: ÖN SZERINT A JÁTÉKVEZETŐKÖN MÚLT A TOVÁBBJUTÁS? |
Laurencz László, volt női szövetségi kapitány – NEM
– Elfogulatlanul sem igent, sem nemet nem lehet mondani, mert a Veszprém is sokat hibázott. Viszont a kölni négyes döntőben a bevétel szempontjából a Kiel jelenléte fontosabb lehet, és volt három-négy játékvezetői ítélet, amikor a fiammal felugrottunk a helyünkről. De nem a bírók adtak le az első meccsen hatgólos előnyt, nem ők nem tudnak öt-egyes védekezés ellen játszani, és nem ők tehetnek róla, hogy nincs balátlövője a Veszprémnek, ami ezen a szinten a legfontosabb poszt.
– Ott voltam a helyszínen, és reggel még egyszer megnéztem a találkozót. Azt gondolom, sok összetevője volt a veszprémi kiesésnek, pedig a párharc százhúsz percéből kilencvenben a magyar csapat volt a jobb, abszolút megérdemelte volna a továbbjutást – csakhogy a két meccset eldöntő utolsó tizenöt perc mindkétszer a Kielé volt. Talán a németek nagyobb rutinja miatt, talán mert belefáradt a Veszprém a saját tempójába, illetve szerencséje sem volt, és nem is tudta irányítani a játékot a hajrában. A kinti mérkőzés volt sorsdöntő, hogy hatgólos előnyről kikapott a Veszprém, ráadásul ott például az utolsó percben Császár kiállítása és hétméterese érdekes bírói döntés volt. Ilyenkor pedig már egy-két apró bírói ítélet is számít. A visszavágón azt éreztem a kielieken, hogy roppant magabiztosak, Momir Ilicset leszámítva egyikük sem volt ideges négygólos hátrányban sem, mintha tudták volna, hogy nem lesz baj. Hogy aztán magukban bíztak ennyire, a képességeikben, a tapasztalatukban vagy másban, vagy csak jól palástolták az érzelmeiket – nem tudom.
Skaliczki László, a Pick Szeged edzője – IGEN
– Nagyon jól kezdett a Veszprém, de utána a játékvezetők kicsit megfogták a kezdeti lendületet, és életben tartották a Kiel reményeit ajándék kiállításokkal. A párharcok megítélésében is inkább a Veszprémet sújtották, igaz, a sok fault miatt nem volt könnyű meccs. A fontos lelki szakaszokban a Kiel kapott segítséget, a második félidő első negyedórájában is nagyrészt emberelőnyben játszott, gyors indításgólokat lőtt, közben a Veszprém elfáradt, ráadásul már neki kellett futnia az eredmény után. Emberelőnyben hét gólt lőttek, kettőt kaptak a németek, a nyitott védekezésük jól működött, bár ezt hagyták is a bírók.
kerdes=Ön szerint a játékvezetőkön múlt a Veszprém továbbjutása?|opcio1=Igen.|opcio2=Nem.| nso_uj_valaszto_szavazas Szavazás Ön szerint a játékvezetőkön múlt a Veszprém továbbjutása?Igen. Nem.mceBlockPasteEnd |