Előreléphet a sportág a vadonatúj selejtező-szisztémával

Lino Cervar a 2002-es Eb-n gyalázatosan szereplő együttes romjain építette meg egy év alatt a maga világverő alakulatát (2003-ban vb-t nyertek), egy nagy játékosgeneráció segítségével.

„Balic, Dzomba, Metlicic és Lackovic szórakoztatni is képesek az embereket – mondja Cervar. – Köztük megtanulhatják a fiatalok, hogyan használhatják ki az ügyességüket, hogy ne csak a fizikai adottságukkal próbáljanak érvényesülni.”

A 2010-es Eb selejtezőivel kapcsolatban elismeri, hogy a kézilabda fejlődése érdekében a nagy nemzetek mellett a kicsiknek is terepet kell adni.

„Ez a mi érdekünk is. Így is előre lép eggyel a sportág” – mondta.

A horvátok klasszisainak tekintélyes részét külföldön alkalmazzák, a német világbajnokok egy részét viszont otthon, a Bundesligában is alig küldik pályára. Ez Heiner Brand réges-régi gondja, a klubvezetők meg időnként körberöhögik, amikor tenni akar ellene valamit.

„Német tehetségből nincs hiány, de túl sok a külföldi a bajnokságban, és nem kapnak elég szerepet.”

Akár egy másik országban is mondhatta volna…

Többek között dánok szívják el a levegőt a Bundesligában az őslakók elől, de a dán talentumokkal is van egy kis gond – legalábbis Ulrik Wilbek szerint.

„Általában csak a támadójátékuk kiemelkedő. Pedig klubszinten például olyan csapat ellen, mint a Kiel, nincs idő cserélni a támadás és a védekezés között. Az olimpián is így lesz.”

Wilbek másik gondja viszont abból származik, hogy túl sikeres volt idén a csapata, s bár tetszik neki marketing szempontból is az őszi Eb-selejtező kiírása, a dánok nem vesznek részt rajta.

„Jó játéklehetőség lenne, de mi a következő években szinte csak a nagy tornákon lépünk pályára. A norvégiai Eb megnyerésével következő olimpiára, a vb-re és az Eb-re is közvetlenül kijutottunk.”