Nagy, Pérez és Díaz nélkül

A keretből hiányzik két veszprémi világklasszis. Az egyik Pérez Carlos (Fotex KCV), aki ugyan kézműtét előtt áll, ám a pályafutása egyik csúcspontját jelentő, december 28-i, moszkvai Oroszország–Világválogatott összecsapáson szeretne ott lenni (bizonytalan, hogy sérülten pályára lép-e). A másik Díaz Ivo, akinek a térde bevizesedett, és orvosi javaslatra néhány napig pihennie kell. Emellett Nagy László (Barcelona) sem tart a kerettel Nagymihályiba, mert csapata a hét végén a spanyol Király-kupa küzdelmeiben szerepel. A Balingenben (német) szereplő Bendó Csaba együttese bajnoki mérkőzése miatt nincs a keretben. Császár Gábor (Dunaferr SE) a juniorválogatottban edz ezekben a napokban. A felsorolt hiányzók (Pérez kivételével), valamint Tatai Péter (Győr) kapus január másodikától edzenek együtt társaikkal a Skaliczki-keretben.
Az év eddigi történéseire, illetve csapata folyamatos fejlődésére, átalakulására visszapillantva Skaliczki László – aki több élvonalbeli klubban végzett kiemelkedően sikeres munka után 2001 szeptemberében vette át legjobbjaink irányítását – elmondta, hogy sem a csapat, sem ő nem volt könnyű helyzetben. A válogatott hosszú éveken át szinte csak vegetált a Mocsai Lajos vezette női sikeregyüttes árnyékában, holott játékosai a klubcsapataikkal remek eredmények sorát érték el. Aztán mintha az utóbbi időben elmúlt volna az átok a keretről, amelyre Fortuna is rámosolygott.
– Milyen körülmények között vette át az együttest, és milyen tervei, elképzelései voltak? – kérdeztük a mestert.
– Nehéz helyzetet kellett közösen áthidalnunk – válaszolta –, mert a néhány hónappal korábban a svájciak ellen balszerencsésen elveszített Európa-bajnoki selejtező után hozzá kellett látni a felkészüléshez a világbajnoki előselejtezőre. Elődöm, Hajdu János keretében már akadtak tehetséges fiatalok, akiknek igyekeztem nagyobb szerepet szánni, s emellett a klubedzőktől és a szövetségtől is megfelelő támogatást kaptam.
– Mikor látta először, hogy kezd összekovácsolódni az új, pontosabban megújított keret?
– A világbajnoki előselejtezőben nemcsak az ellenfelekkel, a törökökkel, a belgákkal és az olaszokkal kellett megküzdenünk, hanem azzal is, hogy rövid idő alatt sok, költséges és fárasztó utazgatás várt ránk. Az addig igen vegyes kép viszont kezdett tisztulni. Az ukránok elleni selejtezőre pedig érezhető fordulaton ment át a csapat formája, hangulata. Az idősebb és fiatalabb játékosok öszszecsiszolódtak, és mindkét mérkőzésen nyertek, megszerezték a világbajnoki részvétel jogát.
– A portugáliai vébén aztán a korábbi balszerencsés csaták sorozata végleg megszakadt.
– Olyannyira, hogy hatalmas szerencsével jutottunk a csoportunkból a középdöntőbe. Ott viszont már kihasználtuk a kínálkozó lehetőséget, és Lisszabonban végül megszereztük a hatodik helyet, ezzel pedig az olimpiai kvalifikációt. Ez sok, nálunk esélyesebbnek tartott gárdának – svédeknek, szerbeknek – nem sikerült, mert kiegyenlítettebbek lettek az erőviszonyok a világelitben.
– Mitől javult a vébé alatt a csapat formája?
– A fiatalok levetkőzték a rutintalanság és a kevés forró hangulatú tesztmérkőzés okozta megilletődöttségüket, kevesebbet hibáztak, és a kulcsembereink – például a vébé gólkirálya, Pérez – igazi vezéregyéniséggé váltak.
– Mi a keret legsürgetőbb feladata?
– Az eredményes jövőnk érdekében együtt kell tartanunk a tehetségeket, akiknek minél több közös szereplésre van szükségük. A következő három napban a nagymihályi és eperjesi Karácsony-kupán ez az egyik fontos célunk, s egyúttal megkezdjük a felkészülést a januári Európa-bajnokságra. Aztán a márciusi előolimpia, majd a nyári játékok következnek, októberben pedig a svédországi Világkupa. Nem fogunk unatkozni, és ezeket a lehetőségeket ismét meg kell ragadnunk a világ élvonalában maradásra.

A magyar keret
Kapusok: Szathmári János (Tatabánya), Fazekas Nándor (Veszprém). Mezőnyjátékos: Pásztor István (Veszprém), Iváncsik Gergő (Veszprém), Mohácsi Árpád (Athinaikosz, görög), Ilyés Ferenc (Szeged), Buday Dániel (Veszprém), Lendvay Péter (Vigo, spanyol), Laluska Balázs (Szeged), Mocsai Tamás (Suhr, svájci), Kertész Balázs (Dunaújváros), Harsányi Gergely (Pestszentlőrinc-Elektromos), Mezei Richárd (Szeged), Rosta Miklós (Dunaújváros), Gál Gyula (Veszprém)

A Karácsony-kupa programja
Szombat (Nagymihályi): Magyarország–Csehország, 16 óra, Szlovákia–Lengyelország, 18
Vasárnap (Eperjes): Magyarország–Lengyelország, 16, Szlovákia–Csehország, 18
Hétfő (Nagymihályi): Lengyelország–Csehország, 9.30, Szlovákia–Magyarország, 11.15

Visszapillantó
Szombaton Csehország lesz a mieink ellenfele. A két ország csapata első alkalommal 1994. december 16-án Szegeden találkozott, ahol 31–23-ra a mieink nyertek. Előtte Csehszlovákia ellen 52 mérkőzést játszott válogatottunk, s mérlege 27 győzelem, hat döntetlen, 19 vereség. A csehek három világbajnokságon (1995: 5. hely; 1997: 11.; 2001: 18.) és három Eb-n (1996: 6.; 1998: 10.; 2002: 8.) szerepeltek. A két válogatott tízszer játszott egymás ellen, a magyar mérleg: hét győzelem, három vereség. A legutóbb 2003. január 3-án a németországi Stuttgartban az Universa-kupán találkoztak, akkor 19–15-ös félidő után 40–27-re győzött Skaliczki László mester együttese, amely az alábbi öszszeállításban szerepelt: Szathmári (Fazekas) – Bendó 6, Nagy L. 5, Buday 6, Mezei 2, Pérez 6, Pásztor 7. Cs: Kertész, Doros, Lendvay 1, Laluska 2, Iváncsik G. 1, Gál 1, Rosta M. 3, Katzirz.