Arany ajándékba

A meglepetések világbajnoksága fantasztikus magyar sikerrel kecsegtetett vasárnap Zágrábban. A káprázatos fináléig szenzációsan menetelő Magyarország azonban ugyanúgy járt, mint a dánok ellen a sydneyi olimpiai döntőben: újra 99 százalékig megnyert csatát veszített el. Mocsai Lajos mester csapata és Franciaország mellől a
vb-n sorra elhullottak a legerősebbnek és legveszélyesebbnek tartott, ám híveiknek hatalmas csalódást okozó vetélytársak. Gondoljunk csak a volt világbajnok Oroszországra, az olimpiai és Európa-bajnok Dániára, az olimpiai bronzérmes, vb-második (2001) és Eb-ezüstérmes Norvégiára, a vb-bronzérmes Jugoszlávia (2001) utódjaként szereplő Szerbia-Montenegróra, a BL-győztes Krim Ljubljanára épülő sztárcsapatra, Szlovéniára vagy a nagyon egységes, jól képzett és fegyelmezett Németországra, amely a kilencvenes évek magaslatai (vb-arany, Eb-ezüst) után mélyre csúszott. Ugyanakkor a zágrábi bronzcsatát megnyerő Dél-Korea, amely szinte kizárólag a nyári játékokra összpontosít, már az olimpiai küzdelmek főpróbáját tartotta Zágrábban, Ukrajna pedig – a 2000-es Eb-ezüstérme után – ismét kellemes meglepetést szerzett. Az Európán kívüli csapatok közül főleg az afrikaiak és az ázsiaiak fejlődése szembeötlő: már nemcsak 15-20 percig, hanem olykor 40-50 percig, egy-kettő pedig két félidőn át bírja erővel, s Kína vagy Elefántcsontpart akár a legjobbaknak is képes kellemetlen perceket okozni.
A vb-re készülve a játékosok, a vezetők és a szurkolók a világon mindenütt azt tippelgették, melyik csapatnak milyen esélye lesz Horvátországban. Az év legjelentősebb, olimpiára kvalifikáló versenye előtt Mocsai Lajos szövetségi kapitány példul azt mondta, legalább nyolc-tíz gárda lehet esélyes az athéni szereplés kivívására, és persze ez volt a nagy álma valamennyi élcsapatnak. Az érmekről, a végső vb-helyezésekről a külföldi és a hazai szakemberek alig ejtettek szót, mert mindenki az olimpiai kvótaszerzésről álmodott, ennek a lázában égett. A kivétel Dánia, Kína, Angola és Brazília volt, amely olimpiai repülőjeggyel a zsebében érkezett Horvátországba, hiszen a tavalyi Európa-bajnokságon, illetve a földrészek olimpiai kvalifikációs tornáin már minősítette magát a nyári játékokra. (A felsorolt négyhez csatlakozik a házigazda jogán Görögország, valamint a "zágrábi ötök” – Franciaország, Magyarország, Dél-Korea, Ukrajna és Spanyolország). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Athénban a tízcsapatos női tornán hat válogatott lesz esélyes éremszerzésre.)
Az olimpai ezüstérmes magyar válogatott novemberben kezdte meg a vb-felkészülés hajráját, a keret tagjai addig csupán hetente egy-egy napot edzettek közösen. A szövetségi kapitány elégedetlen is volt amiatt, hogy a megfelelő erőnléti alapozást követően kevés ideje maradt az együttesnek a sportformája kialakítására és stabilizására, a taktikai elemek bevésésére. Azt viszon jónak ítélte, hogy a világelit tagjai ellen gyakorolhatott a norvégiai és franciaországi tornákon, majd a káposztásmegyeri, nem túl jó emlékű viadalon. Röviddel a felkészülés kezdete előtt kézsérülést szenvedett a debreceni Szűcs Gabriella, akit nagyra értékel a mester, s aki – szerinte – egyik kulcsjátékosa lehetett volna a vb-n a magyar válogatottnak. Farkas Ágnes a káposztásmegyeri jégcsarnokban megbetegedett, és a megfázása a november végi, hévízi regeneráló edzőtáborozáskor a fülére húzódott, s a játékos csak a vb-középdöntőkre gyógyult meg (addig viszont alig edzett, ezért legyengült).
A D-csoport küzdelmeiben Csáktornyán fergeteges buzdítást kapott csapatunk, és ez is hozzásegítette, hogy mindössze egy vereséggel (Németország ellen 30–27) az első helyen zárjon, és a dánok megverésével letette a névjegyét a
vb-n. Dr. Tállay András csapatorvosnak – Farkas gyógyítása mellett – Szrnka Hortenzia súlyos felfázását és Bohus Bea fájó térdét is kezelnie kellett.
Ezen az ágon a C-csoportban az ukránok csak egy pontot vesztettek (Románia ellen 29–29-re végeztek), s megverték 30–29-re Norvégiát, vagyis három ponttal érkeztek a középdöntőbe. A CD-ágról csak európai csapatok jutottak tovább.
Az A-csoportban a franciák (a 2002-es Eb bronzérmesei) mindenkit legyőztek, vagyis négy ponttal kezdték a középdöntőt, ahova ebből a csoportból a spanyol és a szerb-montenegrói csapat is bejutott. A B-csoportban az oroszok (a 2001-es vb-aranyérmesei) voltak százszázalékosak, és velük együtt Dél-Korea, valamint Ausztria jutott tovább.

A középdöntőre Fiumébe költöztek a CD-ág továbbjutó csapatai, míg az AB-ágon versenyben maradók Zágrábban folytatták.
A magyarok presztízscsatát nyertek (30–27) Romániával szemben, és a norvégok legyőzésével már bejutottak volna az elődöntőbe, vagyis egyben megváltották az olimpiai repülőjegyet, de 24–24 lett a vége. Ukrajna ellen mégis sikerült az olimpiai kvalifikáció, de ezen a találkozón Mocsai Lajos nem tudott leülni a kispadra, mert 40 fokos láza volt, helyette Marczinka Zoltán másodedző dirigálta a meglepően nagy különbséggel nyerő együttest (35–23).
Az elődöntőben sokan féltették a magyarokat, de Dél-Korea is fejet hajtott (40–38).
A döntőre csaknem 9000 magyar szurkoló érkezett Zágrábba, és még magyar válogatott kézilabda-mérkőzésen talán sosem tapasztalt hangulatot varázsolt a Sportpalotába. "Itt nem lehet veszíteni” – állították a magyarok, akiknek azonban nem lett igazuk.
A Mocsai-csapat kissé megilletődötten kezdett, de gyorsan megtalálta a maga megszokott, eredményes játékát, és főleg a védekezése, illetve Radulovics gólparádéja és Pálinger kapusteljesítménye volt fantasztikus. Fokozatosan növelte előnyét Magyarország, és a hajrá kezdetén, az 53. percben már 25–18-ra vezetett.
Ekkor azonban valami megroppant (vagy valamit megroppantottak?) az együttesben, és a franciák már-már vertnek hitt serege felállt (vagy felállították?) a padlóról. A kételyek abból fakadnak, hogy az izlandi bírók ítéleteit alig győzte reklamálni a magyar kispad, miközben a pályán rohamosan fogyott a metzi Szabó Melinda és társai hátránya. A piros-fehér-zöld zászlókat lengető szurkolók mindent megtettek a csapat segítéséért, ám emberhátrányban is megtartott 28–27-es magyar vezetésnél, másodpercekkel a vége előtt Görbicz gólját (ami a magyar kispad szerint szabályos volt) nem adták meg. Az ellentámadás végén ismét Görbicz volt a főszereplő, mert szabálytalanságáért hetest ítéltek, neki pedig piros lapot adtak. Az időn túli, belőtt büntetőt (28–28) hosszabbítás követte, amit Magyarország kettős emberhátrányban kezdett, és több beteg, lázas játékosa ezt már nem bírta – nyertek a franciák 32–29-re.
Sinka László MKSZ-főtitkár, aki teljes joggal dicsérte a vb-n erején felül teljesítő magyar válogatottat, a finálé végén azt mondta, ajándékba kapták a franciák az aranyat.
Azt már csak a nagyszerű csapat mellett bánatában is kitartó, hűséges sportrajongók teszik hozzá nagyot sóhajtva: sajnos bőkezű, eltékozolt ajándék volt!

Fotógaléria: