A célban bukott el a Dunaferr

A kupadöntő előtti utolsó megbeszélésen Kiss Szilárd edző elismételte harci lázban égő tanítványainak, hogy nyitott, úgynevezett 3-2-1-es védekezéssel kell kezdeniük, támadásban pedig a lehető legpontosabb befejezésre kell törekedniük. Ezzel megakadályozhatják a Slagelse kipattanó labdákra alapuló gyors letámadásait.
A dánok előkészületeit és kivételes várakozását jól tükrözte, hogy a Berlingske Tidende című politikai napilap, amelynek a sportrovata máskor roppant szerény, ezúttal teljes oldalas Camilla Andersen-interjúval harangozta be a női EHF-kupa döntőjének visszavágóját.
A Dunaferr 27–22-re nyerte meg a finálé első összecsapását, és úgy vágott neki a második csatának, hogy előnye megőrzéséhez hihetetlenül szigorú harcmodorra lesz szüksége, mert ellenfele is hasonló taktikát tervezett. Anja Andersen edző szerint csak így léphetett (volna) a Slagelse a szintén dán Ikast nyomdokaiba, amely egy éve a Győrt verte meg ennek a kupasorozatnak a döntőjében.
Alig fél perc telt el, és C. Andersen hétméteresből lőtt góljával vezetést szerzett a Slagelse, majd Melgaard is betalált. A magyarok többször eladták a labdát és Andersen újra büntetett (3–0). A hazaiak kezdeti lendülete alábbhagyott, és Ferling után Gáspár is faragott a hátrányból (3–2). Higgadtan, megfontoltan támadott, és a taktikai megbeszélésnek megfelelően védekezett a Dunaferr, ráadásul Pálinger hétméterest hárított, Bohus pedig egyenlített (4–4). Fridrikas a kapufára ejtette a büntetőt, és a félidő derekáig a Dunaferr akarata érvényesült. Pálinger újra és újra villogott, de rövid ápolásra szorult, miután arcon találták. A Slagelse a szaggatott vonal elé kihúzódva védekezett, és támadásait igyekezett gyorsan befejezni, hiszen az idő őt sürgette (10–6). A vendégek viszont rutinosan kihasználták a rohanó ellenfél hibáit, és a hétméterespárbaj közepette nem engedték elhúzni a dán bajnokot. A magyarok közül Ferling és Bohus remekelt, valamint Cracacana is hétméterest védett. A dánok sorozatban rontottak, az újvárosiak pedig okosan, fegyelmezetten kézilabdáztak a szünetig (12–11).
Melgaard góljával indult a második játékrész, de a remeklő Dunaferr-kapusoknak köszönhetően nem tudtak elhúzni a dánok. Pálinger ziccert, Cracana pedig hetest védett, míg Ferling újra egygólosra csökkentette a hátrányt. Madsen következett, de Nagy Ivett válaszolt, s 14–13-nál nem sejthettük, hogy hamarosan összeomlik a magyar bajnok. Egyszerűen leblokkolt a csapat, nem működött a védekezés, míg támadásban sorra adták el Ferlingék a labdákat. Hamar tetemes lett a dán előny (17–13), ám ekkor Ferling büntetőből még batalált. Ezután azonban rémes időszak következett, több mint tíz percig nem tudott gólt lőni a Dunaferr, miközben a tomboló szurkolók sorra ünnepelhették a hazai találatokat. Mire eszméltek az újvárosi lányok, már szakadéknyi lett a különbség (22–14), de egy alig kétperces szárnyalás még visszaadta az esélyt. Pigniczki kétszer és Pálffy talált be, s már "csak” öt gól volt a Slagelse előnye. A nagy akarás azonban a hajrában is kapkodást szült, s végül magabiztosan nyerte meg a kupát a dán sztárcsapat, de a dunaújvárosiak is emelt fővel vehették át az ezüstérmeket a Farum Arénában.

Mestermérleg
Anja Andersen: – Megérdemelten szereztük meg a kupát, mert már Dunaújvárosban is ragyogóan küzdöttünk. Csapatom csodálatosan játszott a visszavágón, kihasználta ellenfele minden hibáját. Petrovics és Andersen mellett Schmidt kapust is ki kell emelnem. A következő évadban a BL-győzelmet tűzzük célként magunk elé, és ha így harcolunk, mint ebben a kupában, akkor Európa legjobb csapata lehetünk.
Kiss Szilárd: – Sajnálom a történteket, mert nagyszerű első félidő után gyenge második következett. Gyermeteg hibákat követtek el játékosaim, és rendre helyzetbe hozták a dánokat. Saját hibáink miatt vesztettük el a mérkőzést és a kupát. A második félidőben akadt egy hullámvölgyünk, amikor sorra eladtuk a labdát, oldalvonalon kívülre passzoltunk.