– Egy évvel ezelőtt, 2024 februárjában lapunk arról számolt be, hogy egy együttműködés keretében patinás bergamói csapatban fejlődhetnek fiatal magyar kerékpárosok. Ön hogyan került ebbe a projektbe?
– A projektet Deák Gábor, a ZÁÉV Zrt. elnök-vezérigazgatója hozta létre, vele egyeztettem, őt régóta ismerem, húsz-harminc éve még együtt versenyeztünk – mondta Bebtó Zoltán, az MBH Bank Colpack Ballan és az MBH Bank Cycling Team szakmai igazgatója. – Arról beszélgettünk, miként lehetne az általa szponzorált csapatot megerősíteni. Arra jutottunk, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha az olaszokkal kötnénk együttműködést. Három-négy csapattal tárgyaltunk, végül a Colpack Ballanra esett a választásunk.
– Mi a megállapodás lényege?
– A cél, hogy a magyar tehetségeket minél magasabb szintig menedzseljünk, lehetőleg a profi szintig jussanak el. Ehhez megtartottuk és megerősítettük a magyarországi csapatunkat, és tavaly három, idén már öt kerékpárosunkat kijuttattuk Olaszországba, ráadásul sokkal jobb minőségű versenyzők kerültek ki a bergamói csapatba, amelynek 2025-ben tagja Balogh Zsombor, Makrai Bálint, Takács Zsombor, Valent Márk és Vas Barnabás is.
– Önnek mi a szerepe?
– Menedzserként segítem a magyarországi és az olaszországi csapatunkat. Felügyelem a fiatalokat, keresem a minél jobb versenyzőket, és akiket alkalmasnak találok, visszük is külföldre.
– Kiktől vár sokat a mostani csapatból?
– Nem tudnék külön senkit kiemelni, akik most Olaszországban vannak, közülük mindenkit képesnek tartok arra, hogy world tour csapatokig jusson el. Remélhetőleg ezt már az MBH Bank színeiben teszik meg, de ez még egy messzi álom.
– Korábbi versenyzőként, Tour de Hongrie-győztesként hogyan látja a magyar kerékpársport helyzetét?
– Furcsa szituáció, mert most sokkal jobb lehetőségek vannak, de sokkal mélyebbről kell felépíteni mindent, mert amikor én még versenyeztem, húsz-harminc csapat létezett és sokkal több kerékpáros közül lehetett választani. Napjainkban az egész országban a teljes ifimezőny negyven főből áll.
– Maradva a hazai viszonyoknál, miben maradunk el a nemzetközi szinttől?
– Azt hiányolom, hogy a magyar gyerekek nincsenek megtanítva a kerékpárkezelésre, ahogyan arra sem, miként nyerjenek versenyt. Anyagilag viszont sokkal egyszerűbb most magas szintre jutni, aki tehetséges, az előtt nyitva az út, hogy külföldre kerülhessen. A mi időnkben jobban el volt zárva ez a lehetőség, kapcsolatok nélkül esély sem volt kimenni. Hiányolom a pályatársaim aktívabb szerepvállalását is, azok közül, akikkel együtt versenyeztünk, tapasztaltak, jelentős eredményeket értek el és külföldön is elismertek, szinte senki sem dolgozik a kerékpársportban. Bodrogi Lászlóék nevét és kapcsolatrendszerét jobban lehetne használni.
– Térjünk rá az MBH-csapatok idényére: hogyan alakult 2025?
– Matteo Bianchi személyében pályakerékpáros szakágban Európa-bajnokot avattunk. A csapatnál van két pályás is, ők jellemzően dobogón végeznek a világ- és Európa-bajnokságokon, pluszmotiváció mindenkinek, hogy ilyen mezt viselő bringás is tagja a csapatnak. Minden területre figyelünk, Takács Zsombor és Vas Barnabás terepen is megmérette magát az idén. Nemrég tértünk haza a spanyolországi edzőtáborból, amely szenzációsan sikerült, mentálisan is még jobb állapotba került a csapat, szerintem jobban össze van rakva, mint a tavalyi, pedig azzal is teljes mértékben elégedettek voltunk, nagy versenyeket nyertünk, például az U23-as Girón mi voltunk a legjobb olaszok. Panaszra tehát nem lehet sok okunk, egy-egy győzelem hiányzott talán, de itt egy újabb év, hogy bizonyítsunk. Az első két országúti versenyünkön már túl is vagyunk, a Coppa San Geót a mi kerékpárosunk, Matteo Ambrosini nyerte meg, Cesare Chesini pedig második lett a Firenze–Empolin.
– Mely versenyekre fektetnek idén kiemelt hangsúlyt?
– A magyar bajnokságok mindig számítanak, nagyon koncentrálunk a Tour de Hongrie-ra is. Azt nem garantálom, hogy ott öt magyarral indulunk, de ketten-hárman odaférnek. Az U23-as Girónak még merészebb célokkal vághatunk neki, mint tavaly, amikor összetettben ötödikek lettünk, a legjobb olasz és a legjobb hegyimenő is a mi csapatunkból került ki, ezt túlszárnyalnánk.
– Ha a távolabbi jövőt nézzük, említette, hogy szeretnének idővel world tour csapattá válni. Milyen út vezet odáig?
– Hosszú. Kicsit előreszaladtam a world tourral, a következő évben a prokontinentális szintet szeretnénk elérni. A főtámogatónkkal hosszú távú szerződést kötünk, amellyel megteremtjük a munkához szükséges nyugodt hátteret, és ha mindenki elégedett, egy célunk lehet: rendszeresen a Giro d’Italián és a Tour de France-on mehessen a csapat, az MBH Bank színeiben, olasz támogatással.
– Mennyire halad gördülékenyen a közös munka olasz–magyar viszonyban?
– Nincs semmilyen akadály, az olaszokkal hihetetlenül jó együtt dolgozni, a vérükben van a kerékpársport. Antonio Bevilacqua harminchárom éve vezeti a csapatot, versenyzőként kilencszer indult a Girón, és ment egyszer a Touron, előbbin csapatvezetőként is részt vett, neki is óriási lenne visszatérni a mezőnybe. Ahogy nekem, Deák Gábornak és a kerékpárosainknak is. Kiválóak a körülmények, semmire sem lehet panasz, bár az én időmben ilyenek lettek volna… Már nem az van, hogy egy szem magyarként szontyolodom a csapatnál, mert most öten is kint készülnek, tanulnak olaszul, mindenki kedves velük, kitűnő a hangulat.