Már első győri idényében vezérré vált – interjú Dione Housheerrel a budapesti négyes döntő előtt

– A Győri Audi ETO KC történetének talán legjobb külföldi kézilabdázója, Stine Oftedal számtalanszor kiemelte, hogy gyerekkori álma volt a Győrben játszani. Ön hogyan viszonyul ehhez a kérdéskörhöz? 
– Hasonlóan, nekem is régi álmom vált valóra azzal, hogy Győrben kézilabdázhatok, nem gondoltam volna, hogy már huszonöt évesen teljesül ez a vágyam – mondta Dione Hou­sheer, az ETO holland válogatott jobbátlövője. – Nehéz megmondani, mikor játszottam el először a gondolattal, talán még Hollandiában, amikor felvettek az akadémiára. Amikor Amszterdamban tizenöt–tizennyolc éves koromban azon gondolkodtam, melyik klub sikereiért szeretnék majd játszani, mindig a Győr jutott az eszembe.

– Már a megérkezése utáni első mérkőzéseken új csapata egyik legeredményesebb játékosa lett. Mitől ment ennyire zökkenőmentesen a beilleszkedése? 
– Néha nekem is eszembe jutott az a kérdés az elmúlt hetekben-hónapokban, hogy mitől sikerült ennyire jól a bemutatkozásom. A legfontosabb, hogy kezdettől fogva otthon érzem magam, a klub nagyon nyitott volt, olyan, mint egy család. A lányok is befogadóak voltak, hiszen tudták, közösek a céljaink, mindannyian szeretnénk a lehető legtöbb trófeát megnyerni. Végül is ez csak kézilabda, minden képességem a csapat szolgálatába állítottam. 

Született: 1999. szeptember 26., Gendringen Állampolgársága: holland Sportága: kézilabda Posztja: jobbátlövő Klubjai: HV Fortissimo (holland, 2015–2016), VOC Amsterdam (holland, 2016–2018), Nyköbing Falster (dán, 2018–2021), Odense Handbold (dán, 2021–2024), Győri Audi ETO KC (2024–) Válogatottsága/góljai: 111/375 Kiemelkedő eredményei: 2x olimpiai 5. (2021, 2024), világbajnok (2019), vb-5. (2023), vb-9. (2021), Eb-3. (2018), 3x Eb-6. (2020, 2022, 2024), magyar bajnok (2025), 2x dán bajnok (2021, 2022), Dán Kupa-győztes (2018), 2x holland bajnok (2017, 2018), Holland Kupa-győztes (2018), az ifjúsági Eb legértékesebb játékosa (2016)

– Segítette a dolgát, hogy edzőjét, Per Johanssont a holland válogatottnál már megismerte?
– Ha egy játékos új helyre érkezik, általában a csapattársaktól a környezeten át az edző személyéig minden új. Most legalább Pert jól ismertem a Győrben lévők közül. Tudtam, hogyan reagál az egyes szituációkban, ami néha sokkoló tud lenni egy vele csak ismerkedő játékosnak, de az ismeretségből fakadóan nem ért meglepetés.

– Volt-e már része nagyobb rivalizálásban, mint amilyet az ETO–Ferencváros párharcban tapasztalt?     
– Még csak hozzá hasonlóban sem! Dániában játszottam néhány izgalmas találkozón, elég csak a bajnoki döntőkre gondolni. Azok a meccsek is különlegesek voltak, de máshogyan. Eléggé „cool”, hogy két ilyen elképesztő klub csatázik egymással Magyarországon. Az első Ferencváros elleni rangadómat még januárban elveszítettük, ami a márciusi kupadöntőhöz hasonlóan nagy csalódás volt. De az a hazai mérkőzés, amit legutóbb ellene játszottunk és megnyertünk, az egyik legemlékezetesebb összecsapás volt, amin valaha pályára léptem. Hihetetlen volt a hangulat az arénában. Hatalmas örömöt szerzett, hogy a bajnokság megnyerésével megvan az első trófeám a Győr mezében.

– Hasonlóan nagy mérföldkő lesz a pályafutásában az első Bajnokok Ligája négyes döntője is? 
– Az ilyen élményekért kézilabdázik az ember, a négyes döntő a legkülönlegesebb része a naptárnak. A Győr játékosaként nem is lehet más célod, mint hogy eljuss oda, és minél sikeresebben szerepelj!

– Az idei mezőny igencsak kiegyenlítettnek tűnik. A francia Metz még veretlen az idényben, az Odense kapujában ott van a legenda, Katrine Lunde, az Esbjerg pedig napjaink legjobb kézilabdázójával támad. Mi az, ami a Győr sikere mellett szólhat az előttünk álló hétvégén?     
– A miénk a legtapasztaltabb együttes a négy közül, ami talán mindennél fontosabb erény a négyes döntőben. Ugyan én most járok majd először a budapesti végjátékban, de a lányok már többször is szerepeltek a final fourban, sokan a tavalyi BL-győzelemnek is részesei voltak. Rengeteg különböző karakterű játékosunk van, akik többféleképpen képesek támadásban variálni a játékot. Emellett védekezésben is többet tudunk cserélni úgy, hogy az ne menjen a hatékonysága rovására. Ráadásul az idény folyamán folyamatosan javuló formát mutatunk. Ha a kapusaink is jó napot fognak ki, vagy a beállóink bedobnak mindent, jó esélyünk van a trófeára. Nem beszélve Bruna de Pauláról, aki az elmúlt hetekben elképesztően teljesít.

– Kijelenthetjük, hogy jelenleg ő a legjobban egy az egyező játékos a világon?     
– Igen, mondhatjuk. Szédületes, milyen gyors és robbanékony a cselezései közben, nagyon nehéz ellene védekezni.

– Megvan a megoldásuk az Esbjerg világsztárja, Henny Reistad semlegesítésére az elődöntőben?
– Megpróbáljuk megtalálni a leghatékonyabb ellenszert vele szemben, aztán meglátjuk, működik-e… Tudjuk, hogy még így is szerez néhány gólt, de ez csapatsport, nem tudsz egyedül mindent megoldani. Meg kell nehezítenünk a dolgát a kapura lövésekben, és minél rosszabb helyzetekbe kényszeríteni. A védekezésünk elég jó ehhez, megvannak a megfelelő embereink, szóval jó eséllyel vele szemben is sikeresek tudunk lenni.

– Kicsit térjünk vissza a kezdetekhez! Hogyan lett önből kézilabdázó egy olyan országban, amelyben egyetlen profi csapat sincs?  
– Ötévesen kezdtem el kézilabdázni, anyukám is játszott abban a faluban, ahol éltünk. Először úsztam, majd levitt a pályára. Már az elejétől nagyon jól éreztem magam az edzésen meg meccsen is, szerettem a csapatjáték jellegét. Csak heti néhány tréningem volt egészen tizenöt éves koromig, amikor Amszterdamba költöztem a kézilabda-akadémiára. Onnantól kezdve már profi körülmények között készülhettem és bentlakásos iskolában tanulhattam. Ez az egyetlen hely Hollandiában, ahol a profivá váláshoz szükséges alapokat meg tudják adni. Nagyon jó rendszerben nevelik ki a jövő kézilabdázóit, onnan könnyű továbbállni a közeli Dániába vagy Németországba. A legtöbben így is tesznek.

– Nehéz volt ilyen fiatalon maga mögött hagynia a családját?     
– Nem volt könnyű, de az egyik jó tulajdonságom, hogy nagyon jó az alkalmazkodóképességem a pályán és azon kívül is. Amikor tizenöt évesen bekerültem az akadémiára, hétvégente azért haza tudtam menni. Aztán amikor tizennyolc lettem és külföldre igazoltam, már ritkábban, két-három hetente láttam a családomat. Mondjuk, azért Dánia nem a világvége. Közben kiderült, hogy mennyire társas lény vagyok, két csapattársammal laktunk közösen, ők sokat segítettek. Van két fiútestvérem, akik ha tehetik, a mai napig eljönnek és buzdítanak a meccseimen. A négyes döntőn is ott lesznek Budapesten.

– Milyen hobbija van? Mi lenne az álommunkája, ha nem a kézilabdázás töltené ki az életét?     
– Nemrég végeztem el a sportmarketing szakot az egyetemen, az elmúlt öt évben a tanulás tette ki a szabadidőm elég nagy szeletét. Amúgy szeretek kávézni és shoppingolni, de kimondott hobbim most nincs. Jelenleg csak örülök, hogy még remélhetőleg jó néhány éven keresztül kézilabdázhatok, nehéz hétköznapi állásban gondolkodni, mert azt csinálom, amit szeretek. Ha nem lenne a kézilabda, valamiféle marketinges munkát keresnék, azt is a sport világában.

– Mennyire népszerű Hollandiában a kézilabdázás napjainkban? 
– Eléggé, de nem a legnépszerűbb. Természetesen a futball és a gyeplabda vonzza a legtöbb érdeklődőt, emellett az atlétika is ott van a lista élén. Ahhoz képest, milyen kis ország a miénk, elég sok mindenben jól teljesítünk. Nyolc évvel ezelőtt az emberek még nemigen tudták, mi fán terem a kézilabda, de a helyzet sokat javult az elmúlt időszakban.

– Mennyit változtatott ezen a téren, hogy a holland női kézilabda-válogatott 2019-ben világbajnok lett? 
– Rengeteget segített. Azóta már nem kell bemutatnunk a sportágat, a legtöbb ember már ismeri az alapokat. Pedig emlékszem, hogy nem kezdtünk jól a Japánban rendezett 2019-es világbajnokságon, ugyanis kikaptunk Szlovéniától, majd a torna későbbi részében még két vereséget szenvedtünk. De valahogy mégis bejutottunk a döntőbe, amit a spanyolok ellen a hajrában sikerült is megnyernünk. Hatalmas eufória volt, a lányok többsége rengeteget dolgozott ezért az aranyéremért, amit a korábbi ezüst- és bronzérmek után tudtak velünk, fiatalokkal közösen megszerezni. Sajnos azóta nem állhattunk fel a dobogóra, talán majd az idén novemberben-decemberben sorra kerülő világbajnokságon. Különleges tornának ígérkezik, hiszen Németország és Hollandia lesz a rendező, kíváncsi vagyok, milyen lesz hazai pályán megmutatni magunkat. Bízom benne, hogy valami nagy dolgot tudunk elérni a szurkolóinkkal közösen.

– Trükkös kérdés: zöld vagy narancs?     
– A zöld színt jobban szeretem, de a narancssárga a válogatott miatt szintén közel áll a szívemhez. A nemzeti csapatban való szereplés ugyanis kiskorom óta a céljaim között volt.

– Hosszú távra tervez Győrben?     
– A szerződésem három évre szól, egyelőre szeretnék évről évre haladni, aztán meglátjuk. Most úgy érzem, minden tökéletes, szeretek itt lenni. Tényleg egy álom, hogy a Győrben játszhatok, nemigen van más nagy klub, amelybe szívesen igazolnék. 

 NŐI KÉZILABDA BAJNOKOK LIGÁJA 
NÉGYES DÖNTŐ (BUDAPEST, MVM DOME)

 ELŐDÖNTŐ
Május 31., szombat
15.00: Győri Audi ETO KC–Team Esbjerg (dán) (Tv: Sport1) – élőben az NSO-n!
18.00: Metz (francia)–Odense (dán) (Tv: Sport1) – élőben az NSO-n!

 HELYOSZTÓK
Június 1., vasárnap
15.00: bronzmérkőzés
18.00: döntő

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2025. május 31-i lapszámában jelent meg.)