Amikor idén áprilisban a Barcelona az idegenbeli 3–2-es győzelem után hazai pályán 4–1-re kikapott a PSG-től és kiesett a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében, a lefújás után a párharcban a négy katalán gólból hármat szerző Raphinha dühében belerúgott a kapufába, majd leült a tövébe és sírva fakadt.
Sokan vélhetően akkor csodálkoztak rá a zseniális brazil csatár személyiségére.
A képsorok azt sugallták: végre egy játékos korunk elüzletiesedett futballjában, aki még mindig szenvedélyből játszik.
Aki tudja, honnan jött Raphinha, aligha csodálkozik ezen. A szó, amelyet Európában nem is értenek: „várzea”. Hogy mit jelent? Adjuk át a szót Raphinhának. „Brazíliában az emberek tudják, mi az, de játszani kell benne, hogy megértsük, milyen is valójában – mondta a The Players Tribune-nek 2021-ben. – Minden gyerek szeretne bejutni valamelyik akadémiára, mert az azt jelenti, hogy kap egy kis pénzt, amivel segíthet a családjának, és lehetőséget, hogy profi legyen. De a gyerekek, akik nem jutnak be, a várzeatornákon küzdenek, az jelenti nekik az utolsó esélyt. Ez tényleg a vadnyugat, ember! A helyi közösség által szervezett független mérkőzések és tornák laza hálózata. A szint jóval alacsonyabb, mint az akadémiákon, bárki pályára léphet, még szerződés sem kell hozzá. Salakon játszol. Perzselő hőség, por és homok. Gyakran nincsenek hálók, csak kapufák. Az egyik csapat általában félmeztelen. Itt mindenkinek azt mondták valamelyik akadémián, hogy selejt. Hogy túl kicsi, túl gyenge, túl ügyetlen. Itt mindenki haraggal a szívében játszik. A túlélésért. Úgy játszanak, mintha az életük múlna rajta. Gyakoriak a halálos fenyegetések, bekiabálnak az öltöző ablakán, hogy ha nyerünk, meghalunk, nem hagyjuk el élve a pályát. Szerencsére a halálos fenyegetések többnyire azok is maradnak, tudtuk, hogy a hazai szurkolók így próbálnak megfélemlíteni. De gyakran lehetett látni, hogy fegyveresek állják körül a pályát, és amikor már éppen gólt lőnél, váratlanul eldördül egy pisztolylövés. Elárulom, azóta is összerezdülök, ha durranást hallok, még a tűzijátéktól is. Aki a várzeán tudott játszani, mindenhol tud. Szerintetek ezek után nagy nyomás egy európai kupadöntő? Vagy kilencvenezer ember a stadionban? Ugyan már! Akarom a nyomást és a megfélemlítést, az indít be!”
Nos, innen jött, innen emelkedett ki Raphinha, Porto Alegre Restinga nevű külvárosának favelájából. Végig kellett járnia a poklok poklát. Az utcán ennivalót koldult, máskor buszjegyre valót, hogy eljusson a belvárosba az edzésre. A bandaháborúkban a rokonai egy része börtönbe, más része a temetőbe került. Pedig hétévesen megadatott neki egy nagy kegy is: ott lehetett az akkor már szupersztár Ronaldinho születésnapi buliján, amelyben apja szambazenekara szolgáltatta a zenét. „Ronaldinho a karjára vett, és körbevitt a hatalmas házában – elevenítette fel az emléket. – Az volt a legjobb szülinapi buli, amelyen valaha voltam, leszámítva a sajátjaimat. Na jó, a sajátjaimat is beleértve. Azóta sokszor találkoztam Ronaldinhóval, és áldottnak érzem magam, hogy a barátomnak tarthatom. Totál valószerűtlen azzal a sráccal lógni, akit a tévében és a YouTube-on bámultál. Most meg azt mondja, nézi a meccseimet a Barcában, és csodálja a játékomat. Fel lehet ezt fogni?”
Húszévesen, 2016-ban került Európába, a portugál Vitória Guimaraes látott benne fantáziát, pontosabban az akkor már játékosügynökséget irányító korábbi Porto- és Barcelona-sztár, Deco. A következő évben eljött az áttörés ideje, 2017-ben először lépett pályára a Bajnokok Ligájában, a 2017–2018-as idényben 43 meccsen 18 gólt szerzett, ezzel pedig felhívta magára a lisszaboni Sporting figyelmét, s 2018 nyara már a portugál fővárosban találta. Nagyon félénken érkezett meg Lisszabonba, de Bruno Fernandes – a Manchester United mai sztárja – a szárnyai alá vette és segítette mindenben. „Olyan, mintha a bátyám lenne – mondta róla. – Amikor a Rennes-hez igazoltam, rengeteg jó tanáccsal ellátott, majd amikor már a Premier League-ben játszott, meggyőzött, hogy a stílusom passzolna az angol bajnoksághoz – így kerültem a Leedshez.”
Amelynél a legalábbis félig őrült argentin mester, Marcelo „El Loco” Bielsa volt az edzője, és aki révén rájött, hogy Európa sem a nyugalom szigete. „Amikor először találkoztam Bielsával, lesből rám támadt – mondta Raphinha a Sky Sportsnak. – A semmiből tűnt fel! Az első edzésemen voltam Leedsben, de csak azután jelent meg, hogy elkezdtük a tréninget. Egyedül voltam a labdával, amikor valaki hátba vágott. Megfordultam, és ott volt Bielsa. Őszintén szólva féltem tőle. Sokan ijesztgettek vele, de Marcelo a legkedvesebb edző, akivel dolgoztam, mindenben segített, sokat köszönhetek neki.”
Bielsa hátba támadásánál is ijesztőbb volt, amikor honfitársától, a Manchester Cityben játszó Fernandinhótól egyszer olyan rúgást kapott, hogy azt hitte, elveszíti a lábát. Vérömleny keletkezett, amit négyszer kellett leszívni, még az autóba sem tudott beszállni, mankóval kellett járnia.
De aztán ezen a nehézségen is túllendült. A pandémiával terhelt leedsi évek után a Barcelona ajánlata 2022 nyarán futott be érte. Öt évre írt alá álmai klubjához, amelyben ráadásul Ronaldinho, továbbá másik példaképe, Thierry Henry is varázsolt. 58 millió eurót fizettek érte, ami a különböző kiegészítőkkel 65 millióra is emelkedhet.
Huszonöt évesen került a katalán óriáshoz, és a vártnál nehezebben találta meg a helyét a csapatban. Első idényében ugyan 50 mérkőzésen pályára lépett, de összesen szerzett tíz gólja nem valami lenyűgöző egy csatártól. A következő idényben sem tudta ezt felülmúlni, és már csak 37 meccsen jutott szóhoz valamennyi versenysorozatot beleszámítva. A PSG elleni BL-negyeddöntőben szerzett három volt az összes gólja abban a BL-kiírásban.
Most viszont élete idényét futja Barcelonában! Lényegében stabil kezdő Hans-Dieter Flick csatársorának bal szélén, cikkünk nyomdába adása idején 18 bajnoki meccsen jegyzett 11 góljával a második helyen áll a La Liga góllövőlistáján csapattársa, Robert Lewandowski mögött, a BL-ben pedig hat találkozón 6 gólja van.
Immár kijelenthető: a 28 éves Raphinha beérett, kész futballista, de a saját teljesítőképessége határát még nem érte el, szinte biztos, hogy jóval több van benne. És annak a gyermeki szenvedélynek, amely még mindig lángol benne, ki kell hoznia belőle a maximumot hamarosan.
RAPHAEL DIAS BELLOLI „RAPHINHA”
Született: 1996. december 14., Porto Alegre
Állampolgársága: brazil
Sportága: labdarúgás
Posztja: csatár, balszélső
Klubjai: Vitória Guimaraes B (portugál, 2016–2017), Vitória Guimaraes (2016–2018), Sporting CP (portugál, 2018–2019), Rennes (francia, 2019–2020), Leeds United (angol, 2020–2022), Barcelona (spanyol, 2022–)
Válogatottsága/góljai: 31/10 (2021–, Brazília)
Kiemelkedő eredményei: spanyol bajnok (2023), Portugál Kupa-győztes (2019), portugál Ligakupa-győztes (2019), spanyol Szuperkupa-győztes (2023)