A legendák közé emelkedett: Sifan Hassan, az olimpia egyik sztárja
Kezdjük a végén: a holland Sifan Hassan a párizsi olimpián megnyerte a maratoni versenyt úgy, hogy az utolsó kétszáz méteren elképesztő sprintet kivágva három másodpercet vert az etióp Tigst Assefára, győzelmével pedig az első női atléta lett, aki olimpiai bajnoknak mondhatja magát 5000 és 10 000 méteren, valamint a maratoni távon, előbbi kettőben ugyanis három évvel ezelőtt, Tokióban nem tudta legyőzni senki.
Napjaink egyik legjobb női futója folytatta is az ötkarikás hagyományokat meg nem is, ugyanis miközben Tokióban a 2004-es athéni játékok óta ő lett az első nem etiópiai győztes 10 000 méteren, valójában ő is Etiópiában született, és csak 2008-ban, menekültként érkezett Hollandiába egyedül, a szülei nélkül. Afrikai életéről keveset tudni, annyi biztos, hogy a környék, ahol a szüleivel élt, a 2007 óta tartó a harcok miatt a világ egyik legerőszakosabb helyévé vált.
Született: 1993. január 1., Adama, Etiópia  |
A Hollandiába érkező lány az első nyolc hónapban menekültközpontba került, minden este sírt, mert úgy érezte magát, mint akit börtönbe zártak. Egy alapítványnak köszönhetően aztán Leeuwarden városába költözhetett, ahol kórházi nővérnek tanult, de egy beszélgetés közben kibökte, hogy ő valójában nem is nővér, hanem futó szeretne lenni, mire az egyik mentora elvitte a város atlétikai klubjába, amelyben megismerkedett Yke Schouwstra középtávfutóval, aki hamar felfedezte a tehetségét.
A 2011-es év fordulatot hozott az életébe: Hollandia ötödik legnagyobb városába, Eindhovenbe költözött és egy etióp közösségbe került. Az iskolában találkozott Ton van Hoesellel, aki onnantól kezdve két éven át irányította az atlétikai edzéseit. Edzője szerint nemcsak a fizikai képességei voltak elképesztők, hanem a hozzáállása is, hajlamos volt túlhajtani magát, már tinédzserként arról beszélt, hogy ki akar jutni az olimpiára. És ha valamit a fejébe vett, nem lehetett lebeszélni róla.
Sifan Hassan legnagyobb erőssége mindig is az volt, hogy nagy munkabírású és fegyelmezett sportoló, aki a feszített tempót össze tudta egyeztetni vallásosságával: hithű muszlim, aki naponta ötször imádkozik. A nemzetközi áttörést a 2013-as év hozta meg a pályafutásában, amikor – még etióp állampolgárként – győzni tudott a patinás ostravai versenyen 1500 méteren, majd ugyanezen a távon második lett a lausanne-i Gyémánt Liga-viadalon.
Ebben az évben kapta meg a holland állampolgárságot és versenyzett először az ország színeiben. A következő idényben döntötte meg első alkalommal a holland rekordot 1500 méteren, majd a zürichi Európa-bajnokságon megszerezte első nemzetközi érmét is. 2015-ben, a pekingi világbajnokságon harmadik helyen végzett a távon, amivel a sprinter Dafne Schippers után a második női atléta lett, aki vb-érmet szerzett Hollandiának. Ugyanebben az esztendőben megnyerte a terepfutó-világbajnokságot Franciaországban, így nagy reményekkel várta a 2016-os olimpiát, de bármennyire is tehetséges és szorgalmas volt, Rio végül csalódást hozott neki, nem bírt a kenyai Faith Kipyegonnal és az etióp világcsúcstartó Genzebe Dibabával, végül a dobogóról is lecsúszott.
Azonban nem is ő lett volna, ha elkeseredik, inkább a fejlődés új útjait kezdte keresni. Az olimpia után az Egyesült Államokba utazott, ahol a Nike Oregon Project programjában a híres-hírhedt Alberto Salazar irányításával kezdett el dolgozni, aminek köszönhetően újra világ- és Európa-bajnok lett. Azonban 2019-ben Salazart eltiltották, amikor kiderült, hogy a dopping használatától sem riadt vissza, így vele együtt az eredményes program is bedőlt.
Az elkövetkező években nemcsak ez, hanem a koronavírus-járvány is átírta Hassan életét, ő mégis győztesen jött ki belőle. Miután a dohai világbajnokság egyik sztárjaként aranyérmet szerzett 1500 és 10 000 méteren is, a tokiói olimpia egyik fő esélyesévé lépett elő. Ő maga döntött úgy az utolsó pillanatban, hogy három versenyszámban, 1500, 5000 és 10 000 méteren is elindul, ami ritkaság, talán példátlan is az olimpiák történetében. Bátorsága – és persze a befektetett munkája – kifizetődött: az etióp Tirunesh Dibaba után a második nő lett, aki az 5000-es és a 10 000-es távon egyaránt olimpiai bajnok lett, ráadásul bronzérmet szerzett 1500-on, hasonló hármas sikerre még sohasem volt példa.
A 2022 volt Sifan Hassan pihenőéve, az oregoni atlétikai világbajnokságon öt hét edzés után hatodik lett ötezren és negyedik tízezren, ezt az esztendőt inkább arra használta, hogy alaposan átgondolja a jövőjét, így mindenkit meglepett, amikor úgy döntött, elindul a 2023-as londoni maratonin. Nem számított esélyesnek, sőt, ő maga még abban sem volt biztos, hogy le tudja-e futni a távot, főleg, miután kétszer is megállt nyújtani a verseny első felében. Még ma sem egészen világos, hogyan sikerült négy kilométerrel a vége előtt utolérnie a négytagú élbolyt, és a befutóban legyőzni…
Ekkor még nem lehetett tudni, a maratoni kirándulás csak múló szeszély-e nála, és Hassan másfél hónappal később vissza is tért a pályaversenyekhez, valójában azonban új fejezet kezdődött az életében. Hazájában, Hengelóban nyert 1500 és 10 000 méteren is, de októberben rajthoz állt a chicagói maratonin, amelyet 2:13:44 órával, minden idők második legjobb idejével nyert meg, s élete második maratoni versenyén máris bejelentkezett a párizsi olimpia aranyérmére.
Bár sem ötezer, sem tízezer méteren nem sikerült megvédenie a címét, de a két bronzérem talán többet is ért annak fényében, hogy olimpiai csúccsal megnyerte a maratonit, a csehszlovák Emil Zátopek 1952-ben, Helsinkiben látott csodája óta senki sem tudott egy olimpián mindhárom versenyszámban érmet szerezni.
A 31 éves Sifan Hassan jelenleg 13 Európa-csúcsot tart az 1500 métertől a mérföldön és az egyórás futáson át a félmaratoni és maratoni távig, amivel egyedülálló csillaga a női hosszútávfutásnak. Párizsban pedig a sportág Zátopekhez hasonló legendái közé emelkedett.
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. szeptember 21-i lapszámában jelent meg.)
A budapesti sport nagy Annalese – Sportkönyvtár
Egy erőszakos bűnöző bosszúból ölte meg az RTL Klub volt vezetőjét
DVSC: jövő héten jön az új edző; külföldi jelöltekkel tárgyalnak – NS-infó
Újabb legenda távozott: elhunyt Forgács Gábor
Üzemanyagár: bejelentették a döntést Magyarországon – nyílik az olló a benzin és a gázolaj ára között
Vége lehet az air fryerek egyeduralmának: ez az eszköz taszíthatja le a trónról a forró levegős sütőket
A magyar határhoz telepítik a katonáikat a horvátok
„Kerkez volt a Bournemouth katalizátora” – légiósunk játékát dicsérik az angol lapok
Baltával levágták a kezét egy férfinek a hétfő reggeli csúcsforgalomban egy párizsi metróállomáson
Böde Dániel: A Blanka este lehet, hogy forgatni fog az ágyban
Olimpikonként, a csúcson vonult vissza – interjú Kerekes Grétával
A Dunába robbantott olimpiai bajnok
