Veszélyes manőverek az elittagságért – Football Benchmark-riport a Barcelonáról

 
Ahhoz, hogy a Barcelona előző idényéről képet kapjunk, érdemes felidézni a klub közelmúltjának két fontos elemét. Először is a Lionel Messi-éra utolsó éveit (2017–2021), amely során az argentin klasszis a sporttörténet egyik legértékesebb szerződését aláírva közel 600 millió eurót keresett, amit viszont már ő sem tudott visszatermelni a rendszerbe – ráadásul a Barca még mindig fizet neki, mert miként azt Joan Laporta elnök múlt nyáron elismerte a Cadena SER-nek, a klub fizetésképtelensége miatt 2025-ig törleszt Messinek. 

Másodszor pedig az egyesületet egy évtizeden át vezető két korábbi presidente, Sandro Rosell (2010–2014) és Josep Maria Bartomeu (2014–2020) finoman szólva is kétes ügyei alapjaiban rengették meg a Barcelona pénzügyi stabilitását. Nem véletlen, hogy a klub Joan Laporta visszatérése ellenére sem volt képes visszaszerezni Messit a Paris Saint-Germaintől, az pedig jó ideje köztudomású, hogy a Barcelona az átigazolási időszakokban kénytelen rendre megküzdeni az UEFA Financial Fair Play szabályzatával. 

Miként az a Football Benchmark riportjából is kiderül, az egyesület 2022 nyarán tizenkilencre húzott lapot, és extra tranzakciókból szerzett bevételekből, mondhatni erőn felül erősítette meg a labdarúgócsapat keretét, hogy visszatérjen a sportsikerek – és a belőlük fakadó természetes bevételek – útjára, ám a terv csak részlegesen valósult meg. Merthogy a Barca ugyan négy év után visszaszerezte a La Liga koronáját, ráadásul a 27. bajnoki címet imponáló fölénnyel hódította el (a Real Madrid tíz, az Atlético Madrid tizenegy ponttal zárt mögötte), csakhogy Európában fájó pofonokba szaladt bele. Jóllehet, a sorsolás nem könnyítette meg a dolgát, így is nehezen emésztették meg a szurkolók, hogy a Bajnokok Ligája csoportkörében a Bayern München és az Internazionale mögött harmadikként végzett a gárda, majd az Európa-liga rájátszásában kiesett a Manchester Uniteddel szemben. 

Ezek után lássuk tételesen a Barcelona gazdasági mutatóit az FB riportja szerint! A klubnak sikerült visszatornásznia a működési bevételeit a 800 millió eurós küszöbig, ami figyelemre méltó, 26 százalékos emelkedést jelent az előző idényhez képest, azonban még távol áll attól az abszolút iparági csúcstól (839 millió euró), amit éppen a Barcelona produkált a 2018–2019-es évadban. 

A növekedés egyik fő hajtóereje, hogy a mérkőzésnapi bevételek elképesztő, 72 százalékos emelkedést mutatnak, és nominálisan majdnem elérik a 200 millió eurót. A Barca átlagosan 80 ezer nézővel számolhatott minden mérkőzésén, ennél jobb mutatót csak a Borussia Dortmund tud felmutatni a nagy európai klubok közül. Arról nem is beszélve, hogy története során először az egyesület több mint egymillió belépőt értékesített az idény során. 

A közvetítési jogokból származó bevétel – a pillér három komponense közül egyedüliként – csökkenést mutat az előző idényhez képest, annak ellenére, hogy a spanyol színtéren jól teljesített a csapat. A mínusz 14 százalék (ami így is 216 millió eurót hozott a konyhára) elsősorban az említett halovány európai kupaszereplésnek köszönhető.

A legnagyobb európai kluboknál érvényes trendnek megfelelően a kereskedelmi bevételek (395 millió euró) teszik ki a teljes működési bevétel csaknem felét (49 százalékot), ami viszont igazán jó hír a Barcelonának, hogy az összeg 43 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A szponzori bevételek majdnem elérték a 200 millió eurós küszöböt, míg a Barca Stores árbevétele meghaladta a 100 millió eurót. A kereskedelmi növekedéshez jelentősen hozzájárult az új, 70 millió eurós szerződés a Spotify-jal, amely a mezszponzorációt és a stadion névhasználati jogát érintette.

Sajtóértesülések szerint ez utóbbi komponens jelenleg mindössze 5 millió eurót termel a Barcelonának, de a stadionfelújítás befejeztével körülbelül 20 millió euróra ugrik majd. Kulcsfontosságú szerződést kötött a klub a Nike-val is még 2018-ban, amely éves szinten 105 millió eurós bevételt jelent, és amely a második legértékesebb beszállítói megállapodás a futball világában, az örök rivális Real Madrid és az Adidas 120 millió eurós üzlete után. 

A bevételi oldal diadalmenete után rá kell térni a költségekre is – ezen a téren bizony jelentős veszély fenyeget. Jóllehet Lionel Messi 2021-es távozásával nagy megtakarítással számolhatott a Barcelona, a teljes működési költség mégis új csúcsra, 990 millió euróra kúszott fel a 2022–2023-as idényben, amelyből a személyi jellegű költségek 639 millió eurót tettek ki. Nem véletlen, hogy az irdatlan bértömeg miatt a Barca személyi költségeinek a működési bevételekhez viszonyított aránya elérte a 80 százalékot, szemben az egy évvel korábbi 72 százalékkal. Ez az a pont, ahol mindig meg kell jegyezni, hogy az UEFA ajánlása 70 százalékban állapítja meg a személyi költség/bevétel arányának felső küszöbét. És hogy mitől ez a bődületes növekedés? Amiért tizenkilencre lapot húztak a nyári átigazolási időszakban, tehát az olyan játékosok szerződtetése (de még inkább fizetése), mint Robert Lewandowski, Raphinha, Jules Koundé, Franck Kessié, Andreas Christensen és Marcos Alonso. 

Az igazi csapdahelyzet viszont az, hogy a szoros költségvetés mellett extra, tulajdonképpen egyszeri bevételekből finanszírozta az erősítést a katalán óriás. Papíron szenzációs adózás utáni nyereséget (303.7 millió eurót) könyvelhetett el a klub, ez az eredmény azonban elsősorban azoknak a rendkívüli tranzakcióknak köszönhető, amelyek összesen mintegy 793 millió eurós pozitív számviteli hatást gyakoroltak a könyvelésre. Merthogy a Barcelona a saját tőkének tekinthető szellemi és fizikai tulajdonát értékesítette: a 2021-ben eladott 10 százalék után a jövőbeni hazai tévés közvetítési jogok további 15 százalékát adta el a Sixth Street nevű cégnek, valamint pénzzé tette a klub tartalomgyártó egysége, a Barca Studios 49 százalékát, amelyet a Socios.com és az Orpheus Media vett meg. Nem kell különösebb közgazdasági ismeret annak belátására, hogy az egyesület leszalámizása nem tarthat örökké. 

Márpedig a most futó idényben megint csak gyülekeznek a fellegek a klub felett: a csapat sportszakmai válságba került, a vezetőedző, Xavi már biztosan távozik az évad után, és ugyan még sok van hátra a bajnokságból, inkább az a kérdés, sikerül-e benn maradni a BL-indulást jelentő négy között, mint az, hogy összejön-e a címvédés – utóbbira aligha van esély. A BL-ben legalább ismét eljutottak a kieséses fázisba a katalánok, a jó szereplés sokat lendítene a morálon és a büdzsén, mert a Camp Nou 2026-ig tartó felújítsa miatt a Montjuic Stadionban játszott meccseken látszik, hogy távolról sem hozzák a legendás saját aréna (néző)számait.

(A következő részben: SSC Napoli)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. február 24-i lapszámában jelent meg.)