Amikor egy Császár sepreget – Franz Beckenbauer 1972-ben és 1974-ben is pályára lépett a Népstadionban

Az 1966–1967-es idényben a Bayern indult el a KEK-ben. Az együttes a Bundesligában – az arany megnyerésére hamar elszálltak a remények – csupán 6. lett, de a nemzetközi sorozatot megnyerte: Nürnbergben, Becke pazar játékával és Franz „Bulle” Roth góljával hosszabbításban múlta felül 1:0-ra a Rangerst. Érdemes egy pillantást vetni az összeállításra, csupán nyomokban fedezhető fel a későbbi háromszoros BEK-győztes együttes: Maier – Nowak, Olk, Beckenbauer, Kupferschmidt – Roth, Koulmann – Nafziger, Ohlhauser, Müller, Brenninger. A müncheniek dupláztak, 1966 után a Hamburg 4:0-s legyőzésével ismét megnyerték a DFB kupáját is! A következő idény bajnoki 5. helyet hozott, a KEK-ben és a hazai kupában sem sikerült az ismétlés, az 1968–1969-es évadra Zlatko Cajkovski helyére az ugyancsak horvát, jobbösszekötőként 65-szörös jugoszláv válogatott Branko Zebec érkezett edzőnek – és vele az első Bundesliga-aranyérem is. A Bayern a 2. fordulóban éppen az 1860 legyőzése után a tabella élére állt, és végig ott is maradt (Beckenbauer egy néző megsértése miatt pénzbüntetést kapott), sőt a bajnoki cím mellett ismét kupagyőztes lett a Schalkét felülmúlva (2:1). 

A Bundesliga történetében az első duplázás Zebec nevéhez fűződött (1969). A következő idény közben, 1970 márciusában mégis mennie kellett. Kemény tréner volt, a játékosok nemigen szerették, ráadásul megtiltotta, hogy sört igyanak, miközben ő vedelte az alkoholt. Az 1968 novemberében már a világválogatottban is bemutatkozó Beckenbauer egy meccs után a repülőn sört ivott, az edző kivette a kezéből, majd maga lehúzta… Helyére – Becke ajánlására is – a Helmut Schön mellett válogatott pályaedzőjeként tevékenykedő Udo Lattek ült le. Első teljes idényében (1970–1971) a bajnoki második hely mellett sikerült megnyerni a kupát a hosszabbításban 2:1-re az FC Köln ellen. A sajtó szuperlatívuszokban írt Beckenbauer játékáról, ekkortájt már Császár néven emlegették.

Az 1970-es vb-n csapata kiemelkedő futballistája volt, Marokkó (2:1), Bulgária (5:2), Peru (3:1), Anglia (3:2) és Olaszország (3:4) ellen is pályára lépett. Schön a középpályán vette számításba, egy gólt szerzett az angolok ellen, az olaszok elleni elődöntőben a kulcscsontsérülését követően felkötött karral is a játéktéren maradt, de a bronzéremért Uruguayt 1:0-ra legyőző csapatból emiatt kimaradt. Ő azt mondta, ha csapata döntős, összedrótoztatja magát. Szövetségi kapitányunk, Hoffer József az olaszok ellen nyújtott teljesítményéről: „Amíg tudta – sérüléséig –, és különösen a második félidőben, bámulatosan szervezte a játékot.” Kutas István szerint a vb-n „Beckenbauer nagyon sokat tör előre és gólveszélyt is tud teremteni”.

Az NSZK 1970. szeptember 9-én Nürnbergben rendezte a 72. válogatottságán (ami az NSZK-ban rekordnak számított) pályára lépő Uwe Seeler búcsúját a nemzeti csapattól – a magyar válogatott ellen. A hazaiak 3:1-re győzték le Hoffer József együttesét, Beckenbauer középső középpályást játszott, átlagos teljesítményt nyújtva. Az ünnepelt Seeler azt mondta: „Az én rekordom nem sokáig áll majd fenn. Bizonyos vagyok benne, hogy Beckenbauer hamarosan megdönti.”

Udo Lattek első idényében a Bundesligában 2. helyre futottak be Gerd Müllerék, a kupát viszont megkaparintották, a tréner első bajnoki címeit 1972-ben, 1973-ban és 1974-ben nyerte meg.

A válogatott találkozó „visszavágóját” 1972. március 29-én rendezték a Népstadionban, 2–0-ra a nyugatnémetek nyertek, Becke a védelem mögött söprögetett. Ezt írta az NS:„Beckenbauert a sepregető szerepkörére »kárhoztatta« Schön szövetségi kapitány, így nem láthattuk, hogy mire képes valójában a világ egyik legjobb labdarúgója.” Illovszky Rudolf szövetségi kapitánynak viszont tetszett a védő játéka. A KS szerint: „Tulajdonképpen csak az vette észre játékát, aki csak őt figyelte.” Az angolok kapitánya, Alf Ramsey az 1972-es Eb-negyeddöntő Anglia–NSZK mérkőzése előtt eljött Budapestre: „A két csapatból Maier, Beckenbauer és Breitner, illetve az első félidőben Dunai és Fazekas tetszett.” Az NSZK aztán a Császár vezérletével a Wembley-ben 3–1-re megverte Angliát, a visszavágó 0–0 lett, a nyugat-berlini meccs után a kiváló söprögető így értékelt: „A londoni kétgólos győzelem ellenére nagyon tartottunk az angoloktól és ezúttal nem a játék, hanem az eredmény, a továbbjutás volt a fontos.”

Az 1972-es Európa-bajnokság előtt a müncheni Olimpiai Stadion avatóján az NSZK Gerd Müller négy góljával 4–1-re győzte le a Szovjetuniót, a csatár a Kickertől 10-es, a kiválósan irányító Beckenbauer 9-est kapott. Az Eb elődöntőjében NSZK–Belgium 2–1, a döntőben (1972. június 18.) a szovjetek felett aratott 3–0-s siker után az NS-ben ez állt a világklasszisról: „Kimagaslott a mezőnyből, nagyszerűen helyezkedett, ütemérzéke most is csillogott, gyakran tört előre, a német csapat legjobbja volt.” A brüsszeli Heysel-stadionban botrányosan viselkedtek a szurkolók: a találkozó vége előtt öt perccel bementek a pályára, a játékosok menekülőre fogták, de a tömeg elsodorta őket, Beckenbauer és Günter Netzer is a földre került. A védő az esetet követően azt mondta, megismerte a halálfélelmet. Így álltak fel a szovjetek ellen: Maier – Höttges, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Breitner – Hoeness, Wimmer, Netzer – Heynckes, Müller, Kremers. Az év végi (1972) Aranylabda-szavazáson a Császár két vokssal előzte meg csapattársát, Gerd Müllert és a Bayern vetélytársa, a Borussia Mönchengladbach szőke karmesterét, Netzert.

Az Újpesti Dózsa a BEK 1973–1974-es kiírásának elődöntőjében a Bayernnel találkozott, az első meccs 1974. április 10-én a Népstadionban 1–1 lett, két hét múlva a visszavágón a müncheniek 3–0-ra nyertek. A pesti találkozó után ezt írta az NS: „A védelem és a csapat legjobbja Beckenbauer volt, aki szinte nem tudott hibázni, jól segítette ki társait és pontosan indított.” A visszavágó után pedig ezt: „Amint az várható volt, sokat ment fel, segítette a támadások kibontakozását.” A sorozat első fordulójában a Bayern úgy jutott túl a svéd Atvidabergen, hogy Beckenbauer 11-ese fejezte be a hosszabbítás után a párbajt… Az Atlético elleni megismételt döntő (1–1, 4–0) után pedig először emelhette magasba a BEK-serleget. Az 1974-es bajnoki aranyéremért fejenként 20 ezer, a nemzetközi kupagyőzelemért 30 ezer márkát kaptak a futballisták, ami főleg a menedzser, Robert Schwan érdeme, aki Wilhelm Neudecker érkezésével került a klubhoz nem titkoltan azzal a feladattal, „márkásítsa” a sikereket. Schwan emellett Beckenbauer menedzsere is lett, az ő ötlete volt, hogy a labdarúgó már akkor félmillió márkás biztosítást kötött futballrokkantsága esetére, amikor még nem is ért annyit a futballpiacon…

Az 1974-es vb esélyese, főleg az 1972-es Eb-győzelmet követően az NSZK volt. Mégis egyre több kritika fogalmazódott meg egyik legjobbja, Beckenbauer játékával kapcsolatban. De mi is volt a szerepköre? Az 1966-os angliai vb-n még Helmut Hallerrel és Wolfgang Overathtal az oldalán a középpálya tengelyében futballozott a két 16-os között (Svájc ellen egyik gólját éppen egy ilyen harmonikázás után szerezte). Később hátra került söprögetőnek. A poszt első klasszisa Armando Picchi volt, Helenio Herrera az Interben rá szabta a liberószerepkört. A nagy játékintelligenciájú Picchi jól olvasta a játékot, megszerezte a lecsorgó labdát, majd továbbpasszolta. Támadófeladatot nemigen látott el, viszont Becke ebben forradalmasította a posztot. Ráadásul elegánsan, látszólag erőlködés nélkül szervezte a játékot, szemre is tetszetősen. Mondjuk úgy, Picchi defenzív felfogású stílusát Beckenbauer a kreativitásával fejlesztette tovább. Ám a vb előtt egyre több kritikát kapott. Volt egy nyilatkozata, amellyel olajat öntött a tűzre: „Szerintem egy söprögetőnek sohasem szabad elesnie, mert ha nem sikerül mondjuk becsúszással megállítani a támadást, a földön maradva kikapcsolja magát a játékból.” Mi több, azt is vallotta, egy söprögető akkor játszik jól, ha nem lesz sáros a nadrágja… Nem ismeretlen felfogás, nálunk Cseh II László, a Hungária kiválósága is eszerint futballozott. A Császár ellen az volt a vád, nem teszi oda magát, keveset vállal, kivonja magát a csatákból. Az NSZK a vb-n Chilével, Ausztráliával és az NDK-val került egy csoportba, Chilét nyögvenyelősen 1–0-ra megverte Paul Breitner góljával (a gól­passzt Beckenbauer adta). A Nyugat-Berlinben az Olimpiai Stadionban játszott találkozón a nézők a második félidőben tüntettek az együttes gyenge játéka miatt, ha a Bayern sztárjához került a labda, kifütyülték.. Az Am Abend is kritizálta: „Milyen csapatkapitány az, aki előtt hiába rohangál emberfeletti erőfeszítéssel Uli Hoeness és Paul Breitner? Még csak nem is hagyja magát tűzbe hozni!” Az ausztrálokat pedig hiába verték meg 3–0-ra, kiborult a bili.

(A következő részben: Balhé után vb-arany)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. február 17-i lapszámában jelent meg.)