Wichmann Tamás és Ivan Patzaichin barátságára emléktábla emlékeztet

A 2021-ben elhunyt, lipován származású sportemberről – aki versenyzőként, majd edzőként is öt olimpián vett részt – elnevezett múzeum és közösségi innovációs központ Patzaichin szülőfalujában, a Duna-deltában található és kizárólag vízi úton megközelíthető Mila 23-ban épült fel. 

A Patzaichin és a szintén kilencszeres világbajnok, 2020-ban elhunyt Wichmann Tamás barátságát megörökítő emlékplakettet Kósa András László, a Liszt Intézet bukaresti központjának igazgatója adományozta még 2022-ben az Ivan Patzaichin Fesztivál szervezőinek, amikor bemutatták a most átadott múzeum terveit. Az emléktáblát Gyarmathy János és Makkai István marosvásárhelyi képzőművészek készítették. 

A bukaresti Magyar Kulturális Intézet már 2013 óta partnere volt a Patzaichin által szervezett, ma már róla elnevezett Rowmania fesztiválnak. Wichmann pedig már versenyző korukban, a hetvenes években jó barátságot ápolt legendás riválisával.

„Nem voltunk nagyon beszédesek, de emlékszem, már a hetvenes években volt szerencsém vendégül látni, amikor az edzőjével átutazóban voltak Budapesten. Más alkalmakkor a versenyeken találkoztunk. Mindig nagy tudású versenyzőnek tartottam, egyesben, párosban, hosszú távon is győzni tudott” – nyilatkozta 2016-ban az erdélyi Krónika napilapnak adott interjúban Wichmann Tamás. Utoljára 2019-ben, Patzaichin 70. születésnapján találkoztak, a magyar sportember már súlyos betegen vett részt az ünnepségen.

„Másnap a reptér felé utazás közben Tamás elmondta: »Ha már nem leszek, akkor mondd el Ivánnak, hogy ez a fejsimogatás volt az én búcsúm«. Alig több mint két hónappal később távozott Tamás az élők sorából. Amikor felhívtam Ivánt a lesújtó hírrel, akkor csak annyit tudott mondani: tudom már, hogy az a simogatás november végén a búcsú volt…” – mesélte Kósa András László 2022-ben, szintén a Krónikának.

Wichmann 2020 februárjában bekövetkezett halálakor Ivan Patzaichin úgy búcsúzott barátjától: „Olyan versenytársam volt, aki értékesebb sportolóvá tett, de főleg olyan társ volt, aki bölcsebb emberré tett.” 

Balszerencsét, majd szerencsét hoztak a magyar lapátok

Az 1972-es olimpián közvetlenül az előfutam rajtja után Ivan Patzaichinnak eltörött a – Szászrégenben, egy magyar mérnök, Varga István irányításával gyártott – evezője. A szívós lipován lényegében egy bot segítségével kínlódta végig a versenyt, az utolsó versenyző után mintegy három perccel lemaradva ért be. Wichmann Tamás nagy riválisát ekkor először kizárták, ám végül óvás, vita és hosszas egyeztetés következtében a döntéshozók változtattak álláspontjukon, így részt vehetett a reményfutamon, amelyet megnyert, akárcsak a következőket is, beleértve az elődöntőt és – Wichmannt megelőzve – a döntőt.

„Látod Ivan, a magyarok által gyártott lapát miatt szenvedtél, és a szintén magyarok által készített másik lapáttal lettél olimpiai bajnok!”  – mondta Patzaichinnak a második helyen végző Wichmann. Erről, valamint a szászrégani magyar sportszergyártókról ide kattintva olvashat bővebben.