A duisburgi vb-n, a kenusok páros ötszázas futamában, a vasárnapi döntőben Korisánszky Dávidnak és Fekete Ádámnak egyetlen egységet kellett megelőznie a párizsi, olimpiai kvótáért. Ötödikek lettek, de kevesebb mint két tizedmásodperccel maradtak le a dobogóról, így felemás érzésekkel szálltak ki a hajóból – mármint szálltak volna ki, ha a híres-hírhedt Korisánszky-féle berúgás miatt nem kötöttek volna ki a vízben.
„Kicsit csalódott vagyok, négyszázötven méterig kiváló pályát jöttünk, de a kínaiak, akik addig mögöttünk voltak, megelőztek, mint azóta kiderült, ők másodikak lettek. A kvótának nagyon örülök, de bosszant, hogy egész évben mi hajráztunk jobban a mezőnynél, most pedig a végén vertek meg – értékelt Fekete. – Azt se felejtsük el, milyen hányatott éven vagyunk túl, Hajdu Jonatán betegsége miatt Korissal kezdtük meg az évet, aki ekkor még főállású festő volt. Aztán ő is megsérült, össze-vissza változott, mikor milyen egység állt rajthoz a nemzetközi és hazai versenyeken. Ha a vébé előtt valaki azt mondja, kvótát szerzünk, főleg úgy, hogy a döntőben mindenki egy perc negyven másodpercen belüli időt megy, egyből aláírtam volna.”
„Kiemelném, októberben úgy vágunk bele az olimpiára készülésbe, hogy »Korisánszky Dávid, főállású sportoló«. Retteghet az egész világ. Adolf Balázzsal megszereztük a három férfi kenus kvótát, visszahelyeztük Magyarországot a sportági térképre” – tette hozzá Korisánszky, mire Fekete a bajsza alatt megjegyezte, majd ő lesz festő, megpróbálják úgy is...