Kajak-kenu: Én 2008-tól igazából nem is akartam kajakozni – Csipes Tamara
„Édesapám az edzőm, és szakmailag neki köszönhetem a legtöbbet, de igen, fontos, hogy legyen mögötted egy olyan ember, aki annyira ismer, hogy belelát a fejedbe, aki tudja, hogy mi a jó neked, akinek köszönhetően hozzá tudod tenni azokat a plusz egy-két százalékokat a munkádhoz, ami világbajnokból olimpiai bajnokká tesz – utalt rá a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Csipes Tamara, hogy párjának, Molnár Ákos úszóedzőnek köszönhetően átalakította az életét, így neki is nagy szerepe van az olimpiai bajnoki címében. – Szív nélkül nem lehet olimpiát nyerni, és ez az én életemben két szempontból is igaz. Most értettem meg igazán, hogy micsoda különbséget jelent, amikor az ember igazán akarja a sikert.”Magyar Nemzetnek nyilatkozó Csipes Tamara, hogy párjának, Molnár Ákos úszóedzőnek köszönhetően átalakította az életét, így neki is nagy szerepe van az olimpiai bajnoki címében. – Szív nélkül nem lehet olimpiát nyerni, és ez az én életemben két szempontból is igaz. Most értettem meg igazán, hogy micsoda különbséget jelent, amikor az ember igazán akarja a sikert.”
Mondta ezt úgy, hogy ötszörös világbajnokként utazott Rióba.
„De azokat tehetségből nyertem meg – folytatta Csipes Tamara. – És most elárulom, valójában én 2008-tól igazából nem is akartam kajakozni. Hogy miért? Mert Csipesnek lenni nem egyszerű ebben a sportágban. Folyamatosan azt hallottam, hogy apám testfelépítését, tehetségét, technikáját örököltem, és ez olyan kötelezettséggel járt, amely agyonnyomja az embert. Nekem mindenki azt sulykolta, hogy nem szabad elpocsékolnom ezt a tehetséget, és bár az ifjúsági korosztályig jól meg is éltem pusztán az adottságaimból, 2008-ban, amikor átléptem a felnőttek közé, megtapasztaltam, mekkora is a szakadék a két korosztály között. Én nem az a típusú versenyző vagyok, mint Kozák Danuta, Kovács Katalin vagy Janics Natasa, akik a tehetségük mellé bele is szerelmesedtek ebbe a sportágba. Irigyeltem is őket, mert hatalmas áldás ez egy versenyzőnek. Én végig úgy éreztem, hogy az apám miatt kajakozom, és mivel belenőttem ebbe a sportágba, nekem ezt akarnom kell. És ebből a „kellből” is születtek világbajnoki aranyak, most azonban minden más. Életemben először büszke vagyok magamra, mert nem úgy nyertem, mint egy robot.”
