Pat Cortina: Meg kell találnunk magunkban az erőt ahhoz, hogy továbblépjünk

Sírástól kivörösödött szemek, mélyről a felszínre törő őszinte és keserű érzelmek, semmibe révedő vagy nem létező válaszokat kereső tekintetek – ezzel találkozott, aki vasárnap este, a Németország elleni meccset követően a magyar női jégkorong-válogatott öltözője közelében járt. Merthogy a csapatnak volt egy álma: szerepelni a 2026-os téli olimpián. Ezért keltek hajnalban a játékosok, edzettek naponta többször, végeztek pluszmunkát, hoztak áldozatot, ám Bremerhavenben az élet megfosztotta őket attól, hogy az álmuk valóra váljon.

Mit lehet olyankor tenni, amikor az évtizedek óta a szakmában lévő edző is csak keresi a szavakat, amikor a reményt és a várakozást pillanatok alatt felváltja a csalódottság és az üresség? Egyelőre talán semmit, hagyni kell az érzéseket leülepedni. Ismerve a csapat tagjait, akik a fizikai sérülések után is mindig erősebben térnek vissza, a lelki sérülésből is megpróbálnak majd erőt meríteni a folytatásra.

„Le vagyok sújtva amiatt, hogy szomorúnak látom ezt a sok fiatal hölgyet, de a sport néha ennyire kegyetlen is tud lenni – mondta a Nemzeti Sportnak a női válogatott kanadai szövetségi kapitánya, Pat Cortina. – Amit ilyenkor az ember mondani tud, sajnos, nem teszi jobbá a dolgokat, az érzéseket, mert annyira friss és annyira fáj még. Azt viszont lehet mondani, és mondom is, hogy büszke vagyok a játékosaimra, arra is, ahogyan Németország ellen játszottak, és arra is, ahogyan a teljes tornán helytálltak. Egyik kihívást teljesítették a másik után. Ezek a lányok rengeteget tettek a női szakág fejlődéséért és értem is. Ez azonban egyelőre nem enyhíti a keserűséget.”

Az olimpiai selejtezőtorna osztrákok elleni mérkőzésének első harmadszünetében Cortina azzal motiválta játékosait, hogy ha csak „nem teljesítenek rosszul”, az nem lesz elég, mert mindenkitől a maximumra van szükség. Vasárnap, a sorsdöntő meccsen az első pillanattól érződött, minden energiájukat mozgósítják a pályán a lányok.

„Előfordul, hogy a »jó« sem elég jó, és ezért elismerés jár a német válogatottnak, mert jó meccset játszott. Kemények voltak a házigazdák, masszívan és fegyelmezetten hokiztak, a Welcke ikrek kiemelkedően teljesítettek, olyan húzásokat tettek lehetővé a csapatuknak, amelyek nélkülük nem sikerülhettek volna. Talán ennyi jelentette a különbséget a két válogatott között”  – mondta a szövetségi kapitány.

Négy év hosszú idő. Csaknem ennyi telt el azóta, hogy 2021 novemberében legutóbb harcolhatott a női válogatott az olimpiai kvótáért. Akkor úgy lépett jégre Csehország ellen, hogy csoda kell a győzelemhez, hiszen a rivális papíron és a pályán is jobb volt. Ezúttal viszont tényleg csak hajszálnyi különbség volt a világranglista alapján a csoport legerősebbje, Németország és a második, Magyarország között.

„Ahhoz elég sokat fejlődtünk és elég jól játszottunk, hogy minden esélyünk meglegyen kijutni az olimpiára, és ahogy láthattuk, tizedmásodperceken múlt, hogy nem küzdhettünk tovább. Hálás vagyok azért, hogy ilyen feltételek mellett edzhettünk. Közel voltunk a sikerhez, nem mondhatjuk, hogy rosszul készültünk fel, és mivel ennyire kevésen múlt, még jobban fáj a kudarc. Kis idő elteltével talán már tudjuk értékelni, mennyire messzire jutottunk, és akkor a lányok is büszkék lesznek magukra”  – mondta Pat Cortina.

Az eredmény ellenére valóban minden oka megvan a csapatnak rá, hogy büszke legyen. Nehéz lenne kiemelni valakit, valakiket, mert annyira sokan nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. Garát-Gasparics Fanni, aki már többször elmondta, hogy karrierje végéhez közeledik, súlyos sérülésből küzdötte vissza magát a legmagasabb szintre, és a németek elleni meccs legjobbja lett. Huszák Alexandra még mindig hihetetlenül gyors és technikás. Odnoga Lotti biztos pontja a védelemnek, és nagyszerű személyisége mindig a csapat hasznára válik. Kreisz Emma követhetetlen szólóival őrületbe kergette az ellenfelek védőit. Németh Anikó biztos „hátországa” volt a válogatottnak a tornán a kapuban. A 15 éves Hiezl Réka a hosszabbításban eldöntötte az osztrákok elleni párharcot, és mindenki másról szót ejthetnénk, aki kicsit is hozzátett a válogatott játékához, és akinek könnyen lehet, hogy élete meccse volt a németek elleni találkozó.

Pat Cortina már sokat látott karrierje során, de elmondása szerint ilyen nehéz helyzetben még nem volt.

„Úgy érzem, ez a legnagyobb csalódás a pályafutásomban. Veszítettem el döntőket korábban is, ám ezzel a különleges csapattal a végletekig együttérzek. Megpróbálunk felépülni lelkileg, begyógyítani a sebeket, amelyeket a kudarc okozott, de egyelőre a szívünk és a fejünk sem képes a jövővel foglalkozni, hiszen túl erős hatások értek minket. Meg kell találnunk magunkban az erőt ahhoz, hogy továbblépjünk, akármilyen nehéz is, mert ilyen a sport, ilyen a játék, és az élet ennél sokkal keményebb próbatétel elé is állíthat” – mondta a szövetségi kapitány, aki 2003-as székesfehérvári edzői kinevezése óta kisebb-nagyobb megszakításokkal szereplője a magyar jégkorongsportnak, és elvitathatatlanul sokat tett azért, hogy Magyarországon fejlődjön a sportág.

„A szívem nagy része a magyar jégkorongé. Rengeteg nagyszerű embert és játékost ismertem meg, és büszke vagyok rá, hogy részese lehetek az ország hokijának” – mondta erről a tréner.