„Kelenföldön kezdtem korcsolyázni, akkoriban még voltak telek, ráadásul Kanadából kaptam egy korcsolyát, amellyel nagymenőnek számítottam – kezdte Szeles Dezső, aki a Bp. Építőktől került Újpestre. – A mi időnkben nem volt még fedett pálya, minden meccs winter classicnak számított, utólag azt mondom, erőn felüli volt a B-csoportos szereplésünk.”
Hozzátette, felejthetetlenek a Ferencváros ellen olykor tízezer néző előtt vívott találkozók a Kisstadionban. Szeles Simmel Jánostól örökölte a lila-fehéreknél a hatos mezt, kezdetben Palotás József volt a védőpárja, később Bőle Dezső, majd Gogolák László. Zömök alkatával, keménységével a legjobb csatároknak is útját állta, rengeteget tanult a háromszoros olimpiai bajnok Vitalij Davidovtól.
„Ő lett az Újpest edzője, azt mondta, bajnokok leszünk, ha fegyelmezetten dolgozunk. Ha nem, elmegy haza. Összekaptuk magunkat, aranyérmesek lettünk vele 1982-ben.”
Szövetségi kapitányként arra a legbüszkébb, hogy 2000-ben a C-csoportos vb megnyerésével a válogatott osztályt léphetett.
A sportágat figyelemmel kíséri, a balszerencse is szerepet játszott abban, hogy női válogatottunk nem jutott ki az olimpiára. Úgy véli, a férfiak azért vannak nehéz helyzetben, mert könnyebb lenne a legjobbak között bent maradni, mint a visszajutásért küzdeni.
A sportolással nyugdíjasként sem állt le, hetente háromszor úszik, szaunázik, 11-szer lefutotta a maratonit. Hogy miért? Kemény, mint a dió.