Férfi jégkorong: a magyar válogatott megnyerte a Sárközy-emléktornát

A kilencvenes években az ukrán jégkorong-válogatott még a mieinkkel együtt szerepelt az akkoriban éppen C-csoportnak nevezett nemzetközi harmadvonalban, ám a szovjet utódállam hokisportja az ezredfordulóra kilőtt, az ukránok pillanatok alatt két lépcsőt ugorva 1998-tól tíz éven át stabilan a világelitben állomásoztak, a mi szánkat pedig, amikor csak szembejöttek, általában jól elkenték.

Ám a széljárás azóta alaposan megfordult. Az ukrán hoki évek óta tartó lejtmenetének eredményeként szombat délutáni ellenfelünk 2017 óta ismét a kvázi harmadosztályban, a divízió 1/B-ben rostokol, tehát eggyel alattunk, a magyarokat pedig szűk hét esztendeje, a 2014-es gojangi divízió 1/A-világbajnokság óta nem tudta legyőzni (ami korábban példátlan, ötmeccses magyar győzelmi szériát jelentett a Sárközy Tamás-emléktorna szombati záró összecsapása előtt).

Eme örömteli tendencia jegyében a magyar csapatnak kevesebb mint egy perc elegendő is volt a vezetés megszerzéséhez: egy gyors emberelőnyt gyorsan is használt ki a svéd élvonalbeli klubjával, a Luleával éppen egy nappal korábban szerződést bontó Galló Vilmos, aki Garát Zsombor kékvonalas lövésébe tette bele az ütőjét.

Ez felébresztette az ukránokat, akik öt perccel később szép góllal válaszoltak, ugyancsak fórban: a rutinos, 37 éves Andrej Mihnov egy csel után gyönyörűen, fonákkal varrta fel a pakkot Rajna Miklós rövidjébe. Felbátorodtak a szálfatermetű ukránok, kicsit talán túlságosan is: a középső harmad sokkal inkább szólt a felesleges keménykedésről, semmint a játékról, a kétes műfajban inkább az ukránok jeleskedtek, ennek áldozatul esett a fiatal csatár, Szita Donát is, akit egy ütközés után az orvosi személyzetnek kellett bekísérnie az öltözőbe. Galló azonban megint büntetett, ezúttal kettős fórban: Sebők Balázs tökéletes passza után nem hibázott a rövid saroknál. Felkészülési meccs lévén a feleslegesen durva játékrész végére kiegyenlítődtek a veszteségek, Andrej Alekszejev úgy sérült meg, hogy egyébként ő szabálytalankodott Rasmus Kulmalával szemben...

Hogy a záró harmadra emiatt vettek-e visszább az ukránok a keménykedésből, nem tudni, mindenesetre az utolsó húsz percben újra a játék, és főleg Rajna Miklós játszotta a főszerepet. Az újpesti kapus fogott, mint a festék, öt a háromban is kivédte az ukránok szemét, kulcsszerepet vállalt az egygólos magyar sikerből. A magyar válogatott így helyenként látványos és eredményes játékkal, két győzelemmel megérdemelten nyerte meg a Sárközy-emléktornát.

JÉGKORONG
SÁRKÖZY TAMÁS-EMLÉKTORNA
BUDAPEST, TÜSKECSARNOK, 3. NAP
MAGYARORSZÁG–UKRAJNA 2–1 (1–1, 1–0, 0–0)
Budapest, Tüskecsarnok, 1528 néző. V: Soós D., Kis-Király, Balla
MAGYARORSZÁG: RAJNA – HORVÁTH M., Pozsgai / Szirányi B., GARÁT (1) / Kiss D., Kiss R. / Tóth Gergely, Tóth Richárd – Erdély Cs., Sofron I., Nagy G. / GALLÓ 2, SEBŐK (2), Kulmala / Vincze P. (1), Csányi, Magosi B. / Nagy Krisztián, Szita, Mihály Ákos. Szövetségi kapitány: Sean Simpson
UKRAJNA: PETROV – Matusevics, Ribalko / Alekszejev, MAZSUGA (1) / Ratusnyij, Tolsztusko / Szmirnov (1), Sziszak – Ljalka, Nyimenko, Pavlenko / Kuzmenko, MIHNOV 1, Ruban / Hricenko, Szavcsenko, Vorona / Blagyij, Kosztikov, Mazur. Szövetségi kapitány: Vagyim Sahrajcsuk
Kapura lövések: 31–32.
Gól – emberelőnyből: 11/2, ill. 8/1
MESTERMÉRLEG
Sean Simpson: – Az ukránok nagy termetűek, kemény fizikai játékot játszanak. Ha úgy nézzük, ez egy jó teszt volt számunkra, mert teljesen más stílussal szembesültünk, mint a sokat korcsolyázó olaszokkal, más feladatot kellett megoldani. A srácok átmentek a teszten, jól vették az akadályt, a végére pedig a sebességünk jelentette a döntő faktort.
Galló Vilmos, a magyar válogatott csatára: – Az ukránok nem hokiztak, ők inkább bokszmeccset akartak vívni – szerencsére kijött, hogy nekünk van a jobb csapatunk. Végig nagyon élveztem a játékot, a sortársaimmal remekül megértettük egymást az egész tornán, jól tudtuk tartani a korongot, jól működtünk együtt, bízom benne, hogy ez áprilisig nem is változik!

A FÉRFI JÉGKORONG-VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Rajna Miklós (UTE), Hetényi Zoltán (DEAC), Arany Gergely (FTC)
Védők: Macaulay Scott (MAC), Szirányi Bence (DVTK), Garát Zsombor (MAC), Horváth Milán (Fehérvár), Pozsgai Tamás (MAC), Kiss Dániel (UTE), Kiss Roland (DVTK), Tóth Gergely (MAC)
Csatárok: Sebők Balázs (Ilves Tampere – Finnország), Galló Vilmos (Lulea HF – Svédország), Erdély Csanád (Fehérvár), Csányi Karol (Zvolen – Szlovákia), Sofron István (Csíkszereda – Románia), Vincze Péter (Gyergyói HK – Románia), Nagy Gergő (FTC), Magosi Bálint (Fehérvár), Nagy Krisztián (SaPKo –Finnország), Tóth Richárd (MAC HKB Újbuda), Szita Donát (Rungsted Seier Capital – Dánia), Mihály Ákos (Fehérvár), Rasmus Kulmala (FTC)