Jégkorong: tisztesen helytállt válogatottunk az olaszok ellen

Minden háromnapos edzőtorna sajátja, hogy napról napra változik a meccskeret, s ez alól ez az EIHC-torna sem volt kivétel Bledben. A magyar szakvezetőségnek eleve az volt a terve, hogy alaposan megnézze, mit tudnak az ifjak, mekkora és milyen a hátországunk, amelyhez nyúlni lehet, ha a legjobbak közül néhányan kiesnek – ami máris a helyzet, mert például az EBEL-ben rájátszásba jutó Fehérvár AV19 csapatkapitánya, Kóger Dániel a lábsérülésével kidőlt a szezon maradékára, tehát biztosan nem vehet részt az április 29. és május 5. között Asztanában rendezendő divízió 1/A-világbajnokságon. ...és persze akadnak más sérültek is, erre a hétre pedig a légiósaink és a légiósklubjaink tagjai szinte mind felmentést kaptak, úgyhogy jöhettek a fiatalok.

A torna utolsó napján, Olaszország ellen az utazó keretből pihent a hátvéd Láday Tamás és Szaller Márk, továbbá a csatár Benk András, Reisz Áron, Sárpátki Tamás és Terbócs István – közülük Benk egymaga 136-szoros válogatott, és Terbócs is járt már vb-n, szóval semmivel sem volt tapasztaltabb az együttesünk, mint előző nap, a Fehéroroszország nevében szereplő klubcsapat elleni győzelemkor. Ráadásul a túloldalon ezúttal a „kétharmad” olasz válogatott sorakozott, amely idén elit-világbajnokságra hivatalos, úgyhogy komoly feladatnak néztünk elébe.

Nos, a rendes játékidő után is 0–0-ra álltunk.

Érdekesen alakult a meccs, mert egy darab ideig az egyik, aztán a másik harmadban táborozott le a mezőny, ott folyt a játék. Szaporodtak a lövések is, Gianluca Vallini és főleg Rajna Miklós sem unatkozott, mégis valahogy csak a második harmad második felében költözött veszély a jégkorongba, akkor viszont sajnos Olaszország részéről. Markus Gander volt a legaktívabb, egymaga háromszor tüzelt ekkortájt, talán övé volt a legnagyobb helyzet is, de egyszer Anthony Bardaro is üresen maradt – szerencsére nem túlságosan...

A harmadik játékrészben is ugyanazt a filmet láttuk: egyenlő küzdelem és helyzetecskék itt is, ott is. Az volt az érzésünk, hogy a mieink szépen ki akarták játszani az akciókat, de erre nem igazán nyílt lehetőség, ehelyett tüzelhettek volna messze nem megrajzolt helyzetből is, aztán menni a kipattanóra – ám nem tüzeltek, úgyhogy elhömpölygött a meccs a hosszabbításig, ami természetesen egyáltalán nem rossz, hiszen Olaszország majd' teljes csapata volt az ellenfél, ugyebár.

A hosszabbításra három a három ellen álltak fel a felek, ami a nagyobb területek miatt nyilván izgalmasabb játékot termett: sokasodtak is a lövések mindkét végen, kivált Rajna Miklós kapujánál. Végül 2:17-tel a vége előtt Phil Pietroniro előtt is adódott szabad terület, és ki is lőtte a hosszú sarkot, úgyhogy nekünk egy pontot jutott – de fiatal keretünkkel egygólos meccsre kényszeríteni ezt az ellenfelet, az több mint elfogadható.

JÉGKORONG NÉGY NEMZET TORNÁJA, BLED
OLASZORSZÁG–MAGYARORSZÁG 1–0 (0–0, 0–0, 0–0, 1–0) – hosszabbítás után
Bled, 150 néző. V: Lesnjak, Pahor, Zgonc, Snoj (szlovénok)
OLASZORSZÁG: VALLINI
L. ZANATTA, M. A. Zanatta – Casetti, Pietroniro 1 – Miglioranzi, R. Hofer – Marchetti
Deluca, Andergassen, GANDER (1) – Traversa, Rosa, Bardaro – Frei, Kostner, Hochkofler – Marzolini, Ramoser, Lacedelli
Szövetségi kapitány: Clayton Beddoes
MAGYARORSZÁG: RAJNA
Szabó B., Macaulay – Garát, FEJES – Vokla, Kiss R. – Jászai, Imre P.
NÉMETH A., NAGY G., Becze T. – Odnoga M., Horváth B., Vincze P. – Kiss P., Miskolczi, Szita – Pavuk, Mihály Ákos
Szövetségi kapitány: Jarmo Tolvanen
Kiállítások: 6, ill. 6 perc
Kapura lövések: 39–28
MESTERMÉRLEG
Clayton Beddoes: – Öt éve nem győztünk Magyarország ellen, amely fiatal kerettel érkezett ugyan, de az ilyen csapatokkal az a gond, hogy sosem hajlandóak feladni... Szereztem már néhány rendkívül kellemetlen tapasztalatot a magyarok ellen az edzői pályám során, úgyhogy nagyon is komolyan vettük ezt a meccset. Hiányzott néhány játékosunk, viszont nagy a merítésünk, s az ilyen tornákon fontosabb, amit a csapatról tanulhatok, mint amit az egyénekről, és nagyon tetszett a hozzáállásunk végig a hétvége során. Nem változott a véleményem a vébét illetően, lesz esélyünk a bennmaradásra.
Jarmo Tolvanen: – Néha akadnak ilyen gólínséges meccsek... De nem volt ez rossz, hiszen Olaszországnak vannak klasszis egyéniségei, és a végén ők jelentették a különbséget a három a három elleni játékban. Ugyanakkor mi is jól hokiztunk, a hétvége kilenc harmadából alig akadt olyan, amellyel elégedetlenek kellene lennünk.