Jégkorong: „Az volt a terv, hogy ismét valamelyik NHL-klub játékosmegfigyelője leszek”

– Miért nem folytatta a munkáját Norvégiában?
– Két jó szezont futottunk a Stjernennel, de már korábban közöltem a vezetőkkel, szeretnék valami új kihívás után nézni. Eredetileg az volt a terv, hogy megint valamelyik NHL-klub játékosmegfigyelője leszek, korábban már három évig dolgoztam ebben a szerepkörben.– Miért nem folytatta a munkáját Norvégiában?
– Két jó szezont futottunk a Stjernennel, de már korábban közöltem a vezetőkkel, szeretnék valami új kihívás után nézni. Eredetileg az volt a terv, hogy megint valamelyik NHL-klub játékosmegfigyelője leszek, korábban már három évig dolgoztam ebben a szerepkörben.

– Hogyan jött képbe a magyar szövetség?
– Egri Gergellyel (az MJSZ sportigazgatója – a szerk.) többször is felvettük a kapcsolatot a nyáron, de az érdemleges tárgyalások körülbelül tíz nappal ezelőtt indultak meg.

– Beszélt esetleg Vas Jánossal, akinek Fehérváron és Dijonban is volt edzője?
– Igen, az elmúlt években rajta tartottam a szemem a magyar jégkorongon, és kapcsolatban maradtam néhányakkal, köztük Vas Jánossal is.

– Hogyan emlékszik vissza a Magyarországon eltöltött időszakára? A Fehérvár történetének egyik legsikeresebb szezonját futották, mégsem kapott szerződéshosszabbítást…
– Tényleg jó kis szezon volt az, de annak, hogy utána nem maradtam a csapatnál, kizárólag személyes, családi okai voltak részemről. De nagyon izgatott vagyok, hogy most visszatérhetek, alig várom, hogy újra lássam a srácokat és elkezdhessük a közös munkát!

A finn szakember a felnőttválogatott mellett az U20-as nemzeti csapat szövetségi kapitányi posztját is betölti. Rutinos edzőről beszélünk, aki dolgozott Svájcban, Svédországban, Finnország több korosztályos válogatottját is irányította, de a magyar hoki sem ismeretlen számára, hiszen volt korábban a Fehérvár AV19 vezetőedzője is – olvasható az MJSZ honlapján.

Játékosként korosztályos finn válogatott volt, játszott Svédországban is, azonban fiatalon, 24 évesen visszavonult. Finnországban kezdett edzősködni, a Karhu-Kissat és a Kiekko-Espoo csapatánál. Edzői karrierjében az első komolyabb mérföldkő 1990-ben jött el, amikor a finn U17-es válogatott mellett tevénykedett segédedzőként, majd a következő években ő volt a finn U18-as és U20-as válogatott szövetségi kapitánya. Utána az Ilves felnőttgárdájánál lett segédedző, majd Németországban már vezetőedzőként folytatta. Dolgozott Norvégiában, Svájcban, Dániában és Franciaországban, míg három esztendeig vezetőedző volt Svédországban, Hári János korábbi csapatánál, a Leksands IF-nél. Két világbajnokságon is vezette Finnország U20-as csapatát.

Székesfehérvárra 2009-ben érkezett, és noha csak egy évig maradt, az együttes története során először vele jutott be a rájátszásba. Ezt követően Franciaországban négy évig vezette a Dijont, ahol az Év edzője-díjat is megkapta. Kétéves norvégiai kitérő után tér vissza Magyarországra.