– Általánosságban mennyire elégedett az elit-világbajnokságon nyújtott teljesítményünkkel?
– Minden egyes mérkőzésen elégedett voltam a hozzáállásunkkal, a munkamennyiségünkkel, a küzdeni tudásunkkal – mondta Rich Chernomaz szövetségi kapitány a Nemzeti Sportnak. – Amivel nem lehettem elégedett, az az összeszedettségünk, a higgadtságunk a koronggal. Ennek legjobb példája a Németország elleni meccsünk, amelyen két gólt is azért kaptunk, mert ugyan nálunk volt a pakk, de eladtuk, ami ráadásul tendenciózus problémánk. Ugyanakkor az én elvárásaim néha magasabbak, mint amit a játékosaim nyújtani képesek. A munkamorálunk és a korcsolyázóképességünk megfelel az elit szintnek, ám olykor kikapcsoltunk, főleg a második harmadokban, és sok kiállítást szedtünk össze, ami megterhelte azokat a játékosainkat, akiknek a feladatuk az emberhátrányos védekezés. Általában hét ilyen hokist neveztünk, és nekik sok energiájukat felemésztette a hátrányos bekkelés, így kevésbé tudták elkapni a meccsek ritmusát. Sok mindent letisztázott ez a vébé abban a tekintetben, mit kell tennünk ahhoz, hogy bent maradjunk az elitben, illetve gyorsan visszajussunk. Ahhoz, hogy stabilan az élvonal tagjai lehessünk, szükséges néhány változás.
Kicsit elébe megyünk az eseményeknek: Rich Chernomaz hároméves szerződése június 30-án jár le, ám a Nemzeti Sport információi szerint megegyezett a szövetséggel a folytatásról, csak az aláírással és a bejelentéssel meg akarják várni a május végi tisztújító közgyűlést. |
– Ezek a rövidzárlatok, rossz szokások és hibák normálisak egy feljutó-liftezőnél, mint amilyenek mi vagyunk?
– Igen. Ha ezúttal volt is olyan ellenfél, amely lenézett minket, vagy félvállról vett, az legközelebb biztosan nem fog. Ugyanakkor nekünk hatalmas előnyünk lesz, hogy tudni fogjuk, mi vár ránk, a mentális felkészülés így sokkal egyszerűbb. Ezzel egy időben viszont többször kell játszanunk élcsapatokkal, mert például idén Kazahsztán és az orosz B-válogatott volt a legerősebb riválisunk a felkészülés során, ám nekünk inkább Német- és Franciaország szintű válogatottakkal kellene mérkőznünk, olyanokkal, akik top nyolcasok, mert hatalmas a különbség a két kaliber között.
– Akar a szövetségi kapitányunk maradni?
– Teljesen nyilvánvaló: igen. Négy vébét lenyomtam ezekkel a srácokkal, az U20-asokat is vezetem három éve, tehát képben vagyok, kik jönnek fel. Tudom, kiknek lehet esélyük a felnőtteknél és kiknek nem, tudom, mely gombokat kell megnyomni, hogy ezzel a kifejezéssel éljek.
– Fényes a jövőnk?
– Látom a fényt az alagút végén, de hogy milyen hosszú ez az alagút, nem tudom. Nagyon sikeres az U18-as és az U20-as programunk, egyre több játékos kerülhet fel. Tehát nem tart sokáig, hogy visszajussunk az elitbe.