Európai hokitúra - Ahol egy kicsit hüvi van, elkél a gőz, Balázs

Arról nem lehet vita, hogy a Dumb és Dumber korszakos alkotás, és gyorsan rendezzük le, hogy e nevek u-val írandóak, hiába trehánykodja őket a-val néhány kertévé, miként Al Bundy vezetéknevét is egy-két nagykörúti cipőbolt. Szóval, Jim Carrey és Jeff Daniels utazása eszünkbe jutott tegnap is. Például, akkor, amikor kidugtuk az orrunkat Morzine-ban a szállodából, amely mellett hegyi patak csörgedez kőhidak alatt.

„Gyönyörű hely” – mondta Jim Carrey, mikor arról álmodozott, kellemes üdülőfaluban találja álmai nőjét, aki elhagyta az aktatáskát. A filmben emlegetett Aspen tényleg szép üdülőhely, csak éppen nem a tengerparton, miként Dumb képzelte, hanem Colorado hegyvidékén, azaz tüchtig síparadicsom. Mint amilyen Morzine is Franciaországban, ahol a nyár óta Gőz Balázs jégkorongozik.

Férfi felnőtt válogatottunk bekkjével már szombaton találkoztunk, amikor Brianconban járt a klubjával, amely a hosszabbításban veszített, hiába egyenlített 4–4-nél. Akkor a hazaiak sérült veteránjával, Szélig Viktorral csak a jégen kívül találkozott, hétfő délelőtt viszont mi találkoztunk Gőzzel a jégcsarnokban – immár Morzine-ban.

A Skoda Arena olyasmi, mint előző csapata, a Miskolci Jegesmedvék pályája Borsodban: ívelt fagerendák a tető alatt, lelátó a két hosszanti oldalon és saccra kétezres befogadóképesség: telt ház ritkán van, nagyjából a rangadók napján és a rájátszásban. Mi ezúttal tréningre néztünk be, amelyen Tommy Hartogs a lelket is kihajtotta a csapatból, mert nem volt elégedett azzal, amit Brianconban nyújtott a társaság. Hartogs régi ismerősünk, ő volt a holland válogatott szövetségi kapitánya a 2011-es BS-beli világbajnokságon: igazán szimpatikus fickó, aki sokat dolgozik a játékosaival és mivel Gőznek nagy jövőt jósol, vele különösen sokat.

Az edzésnap jó negyedórás hasizom-erősítéssel kezdődött, másfél órás jeges résszel folytatódott és egyórás kondizással ért véget, mi ezután ültünk le Gőzzel interjúzni, amelynek eredménye természetesen részleteiben is elérhető lesz a következő hetekben a Nemzeti Sport platformjain.

Később bicikliztünk és sétáltunk a városban, pingpongoztunk a csapat- és lakótársával együtt a bérlemény alagsorában, szóval végigsportoltuk a napot.

„Egy kicsit hüvi van errefelé, nem igaz?” – ez a filmben akkor hangzott el, amikor Dumber a hátára fagyott Dumbbal leszállt Aspen központjában a benzines rollerről, amely „egy lityit fogyaszt százon”. Mi a hidegről Morzine főterén emlékeztünk meg, amikor egyre súlyosabb mínuszokat jelzett a hőmérő. Vacogtunk, de a festői látvány azért kárpótolt: körbenézve egy tankönyvszerű síparadicsom boltjai, éttermei és a képzeletben végigugrálható hegycsúcsok, a milliónyi sípálya, a felvonók sokasága és a függő gyaloghíd mind elképesztő.

Betartva korábbi ígéretünket mégis Svájc felé fordultunk, ahol foci- és télifoci-tartalmakat is gyártunk a napokban. Morzine-ból utunk Evianba vezetett, ahol fotósunk és videósunk „fürdőzött” egyet a fagypontkörnyéki novemberi langymelegben. A ránézésre is dúsgazdag város a Genfi tó partján fekszik és mivel a víz háborgott ottlétünkkor, egy kikötői „felkonf” elmondása is esőkabátot, vagy még inkább vitorlavásznat igényelt, úgy csapkodtak a hullámok. De a Savoy, a kaszinó és a Hilton előtt gurulva azért nem romlott el a hangulatunk, úgyhogy boldogan integettünk a túlparton elhelyezkedő Lausanne-nak és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság központjának, illetve kevésbé meghatottan a nemzetközi Sportdöntőbíróságnak.

Érdekes véletlennek tartottuk, hogy a horrorisztikus telefon- és forgalmazási díjakat szabó Svájcban éppenséggel Torrent a legelső település, az viszont ettől független tény, hogy a francia-svájci határon az osztrák-svájcival megegyezően kiszólítottak minket a sorból. A kulturált határőr elkérte az összes létező papírunkat, majd lelkesen érdeklődött céljaink felől, de amikor elmeséltük, mi járatban vagyunk, és hogy országában Vanczák Vilmoshoz vezet első utunk, felcsillanó szemekkel újságolta, hogy képben van, jó utat és kellemes tartózkodást kívánt. Igyekszünk megfelelni.

Nyolcadik szálláshelyünk Siontól vízszintben tucatnyi kilométerre, a tengerszinttől ezersokszáz méterre fekszik, ahová ráadásul szűk és jeges utcácskákon keresztül vezetett az aszfalt éjfél előtt. A Skoda Superb digitális hőmérője –7.0-t mutatott érkezésünkkor, amit bízvást elhittünk kristálytiszta levegőt szippantva és látva, hogy a hotel sarkában már hóágyúzzák a főszezonra készülő sípályát.

De nincs ezen min meglepődni, „Hiszen ez hegyvidék", elkél a tartalékkesztyű is.