Fáradt, de mosolygós arcok tűntek fel az öltözőfolyosón az eredetihez képest órákkal korábbra, 13 órára előre hozott csütörtöki edzés előtt. A Kazahsztán elleni hőstett nyomai nemcsak az arcokon látszottak, de olyan súlyos sérülést szerencsére senki sem szedett össze, hogy csütörtökön ne tudott volna korcsolyát húzni.

Pedig a testével tíz másodpercen belül három lövést is hárító Magosi Bálintért aggódtunk, de Bagonya Imre gyúró áldozatos munkájának köszönhetően sikerült tompítani a szélső bal vádliját hasogató fájdalmon.

„Rendben vagyok, este jól megmasszíroztak, úgyhogy tudok játszani” – mondta a Fehérvár támadója.

A szerdai első gólt szerző Mihály Árpád legnagyobb gondja szerencsére az volt, miként vakarja meg viszkető hátát a pályára menet közben, mivel azonban ütője éppen a kezében volt, a probléma hamar megoldódott. A sort természetesen az ezúttal a pókerábrázatára félmosolyt is csempésző Rich Chernomaz szövetségi kapitány zárta.

Furcsa volt a 16 órával korábbi eksztázis után a csendes Papp László Arénában hallgatni a korcsolyák zaját, pedig könnyed átmozgató edzésnél azért jóval többről volt szó. Az egész pályás három az egy elleni villámtámadásokból gondolhatnánk, hogy Olaszország ellen is hasonló lehet a taktika, vagyis a biztos védekezésre építve, a semleges harmadot átengedve az ellenfélnek, korongszerzés után spricc előre, de ha ennyire egyszerű lenne, nem tartott volna ezúttal is hosszú monológokat a kapitány, aki az olaszoknak is tartogat némi meglepetést, abban biztosak lehetünk. Meg abban is, hogy a következő egy nap elég lesz a játékosoknak a regenerálódáshoz.

A MIEINK VÁRHATÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA
Kapus: Szuper (Rajna)
Hátvédpárok: Szirányi B., Sille – Vas M., Tokaji – Gőz, Horváth A. – Pozsgai, Szélig
Csatársorok: Sofron, Bartalis, Ladányi – Hári, Vas J., Kovács Cs. – Mihály Á., Sikorcin, Benk – Magosi, Nagy K., Nagy G.