A fiatal Patriot-hokis útja Fehérváron át vezethet a válogatottba

A jó felépítésű, éveken át Svédországban pallérozódó Nemes – amint arról már beszámoltunk – az MHL február végi gáláján góllal érdemelte ki a szurkolók és a szakma elismerését, bár az egyelőre képlékeny, hogy a közeljövő mit tartogat számára – úgy a válogatottnál, mint klubszinten. Egy dolog biztos: pénteken ismét Székesfehérváron kell edzésre jelentkeznie, mint a válogatott bő keretéhez tartozó játékosnak.

„Igyekszem péntekre teljesen felépülni, mert a hétfői meccsen koronggal ellőtték a térdemet egy blokkolásnál, de előfordul az ilyesmi nálunk, úgyhogy ott leszek Székesfehérváron – mondta Nemes, majd azt is elárulta: a lövésnek olyan ereje volt, hogy a térdvédője eltört, a sérült tesztrésze pedig igencsak bevizesedett. Így most borogatással és fáslizással próbálja magát hadra fogható állapotba hozni. – Különben élveztem a játékot, a negyedik sorban játszottam végig, a korosztályos csapatból korábbról általam már ismert Hajós Rolanddal – rajta kívül Orbán Attilával játszottam már együtt –, míg a harmadik csatárt mindig cserélgettük, mert tizenegyen voltunk támadók a keretben.”

A Patriot számára már lezárult az MHL, az első soros centernek pedig a válogatottól üzentek: szombaton fehérvári edzésre kell jelentkeznie. A hétfői meccset így csupán kétnapos ismerkedés előzte meg. A fővárosból Kovács Csaba és Horváth András fuvarozta őt az edzés helyszínére, így az ismerkedés valamelyest felgyorsult. A támadó találkozhatott a szövetségi kapitánnyal is, de egyelőre sokat nem beszéltek egymással, ráadásul Chernomaz egyéb elfoglaltságai miatt nem utazott el Ljubljanába.

„Péntektől viszont már ismét ő irányítja a fehérvári edzéseket, és érkeznek a miskolci kerettagok, valamint néhány légiósunk is. Viszont még ott lesznek a Volán-játékosok is kivétel nélkül, hiszen rájuk vár a Magyar Kupa. Utána vége a kettősségnek, és a válogatott folytatja tovább a vb-felkészülést, nagyon bízom benne, hogy velem együtt a keretben.”

A tavaly nyáron Budapestre költöző MHL-klub túljutott az első szezonján, a Svédországból hazatérő csatártól a tapasztalatok után érdeklődtünk.

„Erős, jó színvonalú bajnokságban rengeteg meccset játszhattam, sok volt a jégidőm is. Amíg csak a hokival foglalkoztunk, jól ment a csapatnak is, jöttek az eredmények, ott voltunk a középmezőnyben, sajnos utána jött egy törés és visszacsúsztunk. A felszerelésünk két hónap után elhasználódott, ez mondjuk normális dolog ebben a sportágban. Viszont itt nem, vagy csak akadozva érkezett a pótlás. Aztán a fizetés is csökkent, akadt olyan csapattársam, akinek ez nem tetszett, és inkább sztrájkolt, a végére így picit megfogyatkoztunk, kevesen maradtunk. De tudtommal a licenc megvan, a Patriot Budapesten képzeli el a folytatást. Nekem a szerződésemből él még egy év, egyelőre kivárok. Ha úgy alakul, nagyon szívesen lehúznám náluk a második szezont is, mert sokat lehet fejlődni.”

A fehérvári edzések után adja magát a kérdés, hogy a fiatal magyar tehetségekre mindig „vevő” Volán-vezető, Ocskay Gábor nem kínálta-e meg szerződéssel, illetve a káposztásmegyeri bázissal EBEL-be pályázó DAB, vagy a Mol Ligában ismét indulni szándékozó Vasas milyen alternatívát kínál számára, Nemes a következőt felelte:

„Egyelőre várjuk meg, mit mondanak a Patriotnál. Ocskay Gáborral nem beszéltem a közös munkáról, miként a másik két klub sem vetődött fel lehetőségként semmilyen szinten, de egy olyan fiatal magyar hokisnak, mint én, aki ráadásul budapesti, csak jó dolog, hogy színesedik Magyarországon, azon belül is Budapesten a hokis paletta.”

A jekatyerinburgi MHL-gálán Nemes gólt szerzett ugyan, de csapata 3–1-re kikapott. Viszont a gálajelleget kevésbé érezte a jégen.

„Nem lepett meg, hiszen én is így készültem, nem klasszikus értelemben vett gálára, amolyan sportágat népszerűsítő bohóckodásra vagyok hivatalos. Sokkal inkább draft jellege volt a mérkőzésnek, mintha mindenki itt akarta volna megalapozni a karrierjét. Persze, nem is minden ok nélkül. Az orosz bázisú juniorbajnokság színe-java, a legjobbak voltak a jégen, akik teljes erőbedobással mentek. Öröm volt velük és ellenük játszani. Ismerve a sportági erőviszonyokat, elmondhatjuk, hogy a jövő sztárjai is ott voltak velem. Megtiszteltetés volt számomra, hogy részese lehettem ennek az eseménynek. Bár a nem orosz sor tagjaként kevés jégidőt kaptam, igyekeztem abból a legtöbbet kihozni, nekem is volt a gólom mellett lövésem is, és jó passzaim, amelyekből lövések lettek. Szakemberek, klubvezetők és menedzserek előtt. Speciel direktben hozzám egyikük sem jött, azért bízom abban, hogy megjegyezték a nevemet. Ha máshol nem, az újságokban biztosan olvasták, hiszen több újságíró kérdezett a gólom miatt.”