– Úgy tűnik, rövid idő alatt igen közel került a játékosokhoz. Mi a titka? – Szigorú ember, szigorú edző vagyok, de szívvel-lélekkel, mindig teljes odaadással dolgozom a csapatért, s ha az edző csupa szív munkát végez, ez észrevétlenül átragad a játékosokra is. Fontos a példamutatás: egyszer önmagamat is megbüntettem edzésről való késésért. És végül a kommunikáció: létfontosságú, hogy minden játékos egyenként tudja, mit várok el tőle, hogyan gondolkodom, nekem meg az a feladatom, hogy pontosan ismerjem az érzéseiket. Igyekszem maximálisan profi lenni, csak akkor követelhetem ugyanezt a játékosaimtól. – Mennyire sikerült az új felfogást, a pörgős, gyors passzokkal operáló hokit megvalósítania a csapatának?– Az első mérkőzésen és most, az ötödiken időnként visszaesett az együttes, a nagy nyomás miatt előjöttek a régi beidegződések, de összességében elégedett vagyok. Nyolcvan százalékban sikerült meghonosítanom az új taktikát. A védelmünkkel pedig maradéktalanul elégedett vagyok, öt meccsen öt gólt kaptunk, ez egyáltalán nem rossz.