SVEN MISLINTAT, A GYÉMÁNTSZEMŰ – NÉMETORSZÁG
A gyémántszemű juhásznak is hívott Sven Mislintat sajtóhírek alapján a futballvilág legdrágább scoutjává avanzsált, amikor 2017 végén, állítólag kétmillió euróért szerződött Dortmundból az Arsenalhoz. A BVB-nél 2007 óta dolgozott és különösen két játékos felfedezésével hívta fel magára a figyelmet. Az egyikük Kagava Sindzsi volt, akinek a felfedezése azért volt bravúros, mert a japán másodosztályból szúrta ki és az ő szerződtetése volt az egyik alapköve a Jürgen Klopp-féle BVB sikereinek.
„Hatszor utaztam el Japánba, 10–15 videó alapján elemeztük a játékát. Amikor teljes képet kaptunk róla, tudtuk, hogy ő kell nekünk –emlékezett vissza egy 2012-es interjúban Sven Mislintat Kagava szerződtetésének körülményeire. – Ő volt pályafutásom egyik kulcsigazolása. Ha találsz egy alacsonyabb osztályban egy fiatal, olcsó játékost, aki meghatározóvá válik, akkor tudod, hogy fordulóponthoz érkeztél.”
Kagava 350 ezer euróért érkezett a Borussiához, ahol jelentős szerepe volt a két bajnoki címben (2010–2011, 2011–2012), majd 2012-ben 16 millió euróért a Manchester Unitedhez igazolt – azaz több mint 15 millió eurós profitot termelt a klubnak. Mislintatnak jelentős érdemei voltak a dortmundi „aranygeneráció” kialakításában, az ő ajánlására került a klubhoz többek között Mats Hummels, Jakub Blaszcykowski, Neven Subotic, Sven Bender, Robert Lewandowski és Pierre-Emerick Aubameyang is. Németországban nem véletlenül nevezték el „Gyémántszemnek”. A 2010-es évek második felében pedig olyan tehetségeket szúrt ki, mint Christian Pulisic vagy Raphaël Guerreiro, valamint Ousmane Dembélé.
A Rennes-től 15 millió euróért érkezett 20 éves csodagyerek egy szezon (és hat Bundesliga-gól) után 105 millió euróért (plusz 40 millió bónuszokban) a Barcelonához igazolt. Az összességében 130 milliós várható profitot hozó átigazolás – egy tinédzseré, aki 49 meccsen 10 gólt szerzett – volt Mislintat utolsó nagy dobása Dortmundban. Az Arsenalban viszont szinte még el sem kezdte a munkát és már távozott is, alig egy év után, azt követően, hogy a klubnál megváltoztak a tulajdonosi viszonyok és távozott az őt támogató ügyvezető, Ivan Gazidis is. Mislintat ezután visszatért Németországba és tavasszal a VfB Stuttgartnál lett sportigazgató. Az már áprilisi kinevezésekor is benne volt a pakliban, hogy a csapat kiesik az élvonalból, és ez végül az Union Berlin elleni osztályozón be is következett. Így lett Mislintat néhány hónap alatt a Premier League-ben meghatározó szerepre törő Arsenal vezető megfigyelőjéből a német másodosztályú Stuttgart sportigazgatója, most az a feladata, hogy a nulláról újra építse az egykor szebb napokat látott klubot. A nyáron már hozzá is látott a nagy kihíváshoz, 19 új játékost vitt az első kerethez (20-an távoztak is)...
MONCHI, A FEJLESZTŐ – SPANYOLORSZÁG
A 2000-es évek másik közismert, scoutból lett sportigazgatója Ramón Rodríguez Verdejo, vagy ahogy mindenki ismeri, Monchi, aki 2000-ben lett a Sevilla sportigazgatója, azt követően, hogy a csapat utolsó helyen kiesett az élvonalból. Neki akkor sikerült az, amire most Mislintat is készülhet Stuttgartban. Teljesen új alapokra tudta helyezni a klub játékospolitikáját, és utánpótlás-nevelését, olyan játékosok felfedezése köthető hozzá, mint Jesús Navas, Sergio Ramos és José Antonio Reyes, továbbá kiépített egy, az egész világot behálózó, több mint 700 scouttal kapcsolatban álló megfigyelőrendszert. Ez eredményezte aztán többek között Júlio Baptista, Dani Alves, Seydou Keita vagy Ivan Rakitic szerződtetését.
Ezek a futballisták nem kevés anyagi hasznot hoztak a Sevillának, amikor eladták őket például a Manchester Citynek, a Real Madridnak vagy a Barcelonának. A 2000-es évek közepétől éves szinten több tízmillió euróért adnak el játékosokat, összesen 200 millió euróra teszik a Monchi-éra játékoseladásból származó profitját, sportszakmailag pedig nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az élvonalba egy év után visszajutott klub az európai porondon is meghatározóvá tudott válni. A Sevilla 2005 óta ötször nyerte meg az Európa-ligát, és összesen 11 trófeát nyert az első Monchi-érában.
Viszont ahogy Mislintatnak nem jött be az országváltás, úgy Monchi sem tudott hasonló sikereket elérni egy másik közegben, az AS Románál. 2017-ben tette át a székhelyét az olasz fővárosba, ahol azonnali eredményeket vártak volna tőle, nem volt ideje arra, hogy egy olyan rendszert kiépítsen, mint a Sevillánál, és miután elmaradtak a várt eredmények, idén tavasszal visszatért a Sevillához.
Monchi és Mislintat külföldi „bukása” annak a bizonyítéka lehet, hogy a scouting igazán hatékonyan rendszerszinten működhet. Egy ember önmagában nem tudja megváltani a világot, de ha hagyják dolgozni egy támogató közegben, a saját módszerei alapján, akkor, ha jól végzi a munkáját, lépésről lépésre felépíthet egy olyan rendszert, széles körű kapcsolati hálót, amely üzletileg és sportszakmailag is képes megalapozni egy klub működését.
RICCARDO GUFFANTI, A TANÁR – OLASZORSZÁG
Ez utóbbira jó példa a hazai szakma számára is jól ismert olasz Riccardo Guffanti. A Football Education Center magyarországi scoutképzéseinek vezető oktatója a múlt héten is tartott előadást Budapesten, jelenleg az olasz élvonalbeli Cagliari vezető játékosmegfigyelője.
Guffanti az Udinese megfigyelőjeként alapozta meg a hírnevét, többek között Alexis Sánchez felfedezésével, de másfél évtized alatt számos, később nagy karriert befutott játékos udinei szerződéséhez járult hozzá munkájával (említhetjük például Juan Cuadradót, Samir Handanovicot vagy Sulley Muntarit). Sportszakmailag pedig az ő időszakában, hosszú idő után először dobogós helyen végzett a csapat a Serie A-ban, a Bajnokok Ligájában csoportkörben szerepelhetett. Elismertségét jelzi, hogy az olasz szövetség edző- és játékosmegfigyelő-képzésében is dolgozott.
Az Udinese után elsősorban az oktatásra fókuszált, de nemrég újra visszatért a „frontvonalba” és az Udineséhez hasonlóan kiscsapatnak számító Cagliarinál kezdett hozzá vezető megfigyelőként a tehetségek felkutatására építő játékospolitika gyakorlati megvalósításához. A keret kialakítása pedig eddig jól sikerült, hiszen a 4. helyen áll a csapat a bajnokságban és az elmúlt fél évben is sikerült olyan játékosokat szerződtetni, akikkel hosszú távon üzletileg és szakmailag is nagyon jól járhat a klub. Ide tartozik például a 23 éves, uruguayi válogatott középpályás Nahitan Nández vagy a Juventustól egyelőre kölcsönbe megszerzett 20 éves balhátvéd, Luca Pellegrini.
PAUL MITCHELL, NEM AZ ELNÖK EMBERE – ANGLIA
A játékosként alacsonyabb osztályú angol csapatokban szerepelt Paul Mitchell a visszavonulását követően 2010-ben a Milton Keynes Donsnál kezdett dolgozni megfigyelőként. 2012-től Southamptonba tette át székhelyét, ahol vezető scoutként együtt dolgozhatott Mauricio Pochettinóval és vele együtt ment aztán 2014-ben a Tottnehamhez. Hozzá kötik a Milton Keynes Donsból induló Dele Alli londoni szerződtetését, de számos későbbi alapember megszerzésében is kulcsszerepet játszott, az időszakában igazolták például a dél-koreai Szont is. 2016-ban azonban lemondott, miután nem tudott együttműködni az átigazolásokról szóló tárgyalásokban aktív szerepet játszó klubelnökkel, Daniel Levyvel.
Mitchell munkájának elismertségét jelzi, hogy 2017-ben az RB Leipzig szerződtette. Előbb az ifjúsági scoutrészlegének lett a vezetője, jelenleg pedig már a klub vezető játékosmegfigyelője.
Nem véletlen a lipcseiek nyitása az angol piac felé: idén nyáron Ademola Lookmant az Evertonból, Ethan Ampadut a Chelsea-től szerződtették, korábban pedig Emile Smith Rowe-t szerződtették kölcsönbe az Arsenaltól. Az egyelőre azonban kérdésesnek tűnik, hogy az angol piacon már bizonyított szakember egy másik közegben hogyan érvényesül majd, és az Angliából érkező tehetségek hogyan boldogulnak Németországban, Lipcsében ugyanis eddig nem nyújtottak kiemelkedőt.
LUÍS CAMPOS, A DISZKRÉT TAKTIKUS – FRANCIAORSZÁG
A francia és a portugál piac egyik legismertebb szakértője a portugál Luís Campos, aki azok közé a kevesek közé tartozik, aki edzőként, scoutként és sportigazgatóként is dolgozott, illetve utóbbi pozíciót tölti be most is a francia Lille-nél.
Campos másfél évtizeden keresztül edzőként dolgozott Portugáliában, de 2012-ben José Mourinho invitálására a Real Madridhoz kerül scoutként. Mourinho bizalmasaként az ő feladata volt a tehetségek felkutatása, kontinenseken átívelő hálózatot alakított ki, karakter- és posztspecifikus szempontok alapján listázta a játékosokat. Módszereiről a sajtóban nem szívesen beszél, nem ad interjúkat, ezért is nevezik diszkrét taktikusnak. Az igazi áttörést számára az jelentette, amikor 2013-ban a Monaco sportkoordinátora, majd technikai igazgatója lett. Olyan játékosokat csábított a hercegségbeli klubhoz mint James Rodríguez és Bernardo Silva. Kifejlesztett egy szoftvert, amely meghatározott szempontrendszer mentén alkalmazható tehetségkutatásra. Alighanem ennek is köszönhetően számos tinédzsert fedezett fel.
Anthony Martial még nem volt 20 éves, amikor 60 millió euróért eladták a Manchester Unitednek, azt követően, hogy két évvel korábban ötmillióért szerződtették Lyonból. Campos időszaka alatt szerződtette és építette be az első csapatba a Monaco Kylian Mbappét is, akit 2013-ban ingyen szereztek meg, majd közel 200 millió eurós haszonnal értékesítették a PSG-nek (az első hírek 180 millió eurós vételárról szóltak).
Amikor a Monaco anyagi lehetőségei megváltoztak, Campos a Lille-hez távozott 2017-ben, és jelenleg is a francia klub sportigazgatójaként dolgozik. Új állomáshelyén is folytatta áldásos tevékenységét. Első idényében még csak éppen hogy bennmaradt a csapat az élvonalban a 17. helyen, azóta viszont élcsapattá vált. A legutóbbi idényt a 2. helyen fejezte be a PSG mögött, jelenleg 3. a tabellán, közben pedig múlt nyáron 143 millió euró értékben adtak el játékosokat, az elmúlt másfél évben összesen pedig 213 millióért. A már Campos idejében 10 millió euróért megszerzett elefántcsontparti Nicolas Pépét például 80 millióért passzolták el az Arsenalnak, de olyan, nemzetközileg kevésbé ismert játékok szerződtetésével és továbbértékesítésével is több tízmilliót kerestek, mint Rafael Leao (AC Milan), Thiago Mendes (Lyon), Yves Bissouma (Brighton), Ibrahim Amadou (Sevilla), Kévin Malcuit (Napoli), Anwar El Ghazi (Aston Villa).
Campos az egyik legjobb példa arra, hogy a csendben, háttérben dolgozó, a játékosok megfigyelését, feltérképezését következetesen végző, nagy kapcsolati tőkével rendelkező piaci szakértők, megfigyelők mekkora hozzáadott értéket jelenthetnek egy klub működésében.