Éjjel 3-ig xboxozott, nem szerződtették – a légiósélet, és ami mögötte van

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2017.03.02. 11:54
null
A túlzott xboxozáson is úszott már el külföldi szerződés (a fotó illusztráció)
Miközben Magyarországon is tendencia az, hogy a fiatal labdarúgóink külföld felé kacsingatnak, meg kell állapítani, hogy nem magyar jelenséggel állunk szemben – derül ki a CIES Football Observatory megfigyeléséből, illetve elemzéséből. Ugyanakkor nem árt tisztában lenni a korai légióskodás buktatóival, azzal, hogyan lehet felkészülni a légióséletre – a játékosügynök szemével.

 

Évről-évre nő a külföldre szerződő játékosok aránya, és egyre jellemzőbbek az olyanok, akik 18 éves koruk előtt szerződnek külföldre, anélkül, hogy nevelőegyesületük/aktuális klubjuk felnőtt csapatában bemutatkoztak volna. A CIES Football Observatory megfigyelte ezt a jelenséget, és statisztikát készített a vándorló játékosokról. Az elemzésbe 31 UEFA tagország bajnokságai, kerültek bele, köztük az öt topbajnoksággal (Anglia, Spanyolország, Olaszország, Németország, Franciaország). A topbajnokságokra vonatkozó adatokat 1995-től 2015-ig, az összesített, 31 országra vonatkozó adatok 2009-től napjainkig vizsgálták meg.

A játékosok számára fennálló mobilitás lehetősége azt hozza magával, hogy a külföldre szerződők átlagéletkora egyre alacsonyabb (az első külföldre szerződés tekintetében).

Top 5 bajnokság: 1995-ben az átlagéletkor 23.2 év volt – 2016-ban: 21.1 év.

Összes (31) bajnokság: 2009: 22.2–2016: 21.7

Ebből jól látszik, hogy egyre több fiatalkorú játékos szerződik külföldre (18 éves kora előtt). Az elmúlt 20 évben ez 51 játékosról 184-re nőtt az 5 topbajnokságot nézve, míg az összes vizsgált bajnokságnál 444-ről 597-re.


HONNAN HOVÁ?

Ezen játékosok 73.5%-a UEFA-tagországból való (ide vonatkozó szabályok: határon túli átigazolás csak akkor lehetséges, ha 100 km-en belül van a család és a sportszervezet székhelye, 16 éves kor alatt nem lehet igazolni, stb.)

A 2016 októberi állapotok szerint, a magyar fiatalokat különösen érintő nyári átigazolási hullám után, a CIES által vizsgált 31 országban a következő állampolgárságú, 18 év alatt szerződtetett légiósok játszanak a legnagyobb számban első osztályú klubnál (ez alatt természetesen nemcsak a felnőtt-, hanem az utánpótláscsapatoknál szereplőket is értik): belga (38), svéd (23), francia (23), magyar (22), osztrák (20), brazil (20), nigériai (19).

A CIES statisztikája a 18 év alatt külföldön játszókról – 2016 októberi állás szerint
A CIES statisztikája a 18 év alatt külföldön játszókról – 2016 októberi állás szerint

 

A célországok között Anglia viszi a prímet, hiszen a vizsgált játékosok 30.1%-a (180 játékos) választja következő állomásként. Olaszország 78, Hollandia 53, Franciaország 42, Németország 36, míg Spanyolország 33 ilyen labdarúgót sorakoztathat fel

A legerősebb irány (18 játékos) a Belgium->Hollandia, ami a földrajzi és egyéb nyilvánvaló tényeket figyelembe véve nem meglepő. Ezt követik:

Svédország->Anglia (16)
Hollandia->Anglia (12)
Spanyolország->Anglia (11)
Írország->Anglia (11)
Ausztria->Németország (11)
...
Magyarország->Anglia (6)

ÁTLAGÉLETKOROK, NEHÉZSÉGEK

2016. július 1-től 2016. december 19-ig terjedő intervallumot figyelembe véve:

Top 5 bajnokságra nézve első tízben 5 francia, 4 német, és 1 olasz csapat (első a francia Toulouse 23.63 átlagéletkorral).

Az összes (31) vizsgált bajnokságnál első 10-ben 2 szlovák, 2 szlovén, 2 holland, 2 horvát, 1 dán, 1 ukrán (első a Nordsjelland 22.08-cal), itt a Toulouse a 12. helyre került

Amagyarok: 59. Vasas (24.97), 76. Honvéd (25.27), 79. Újpest (25.34).

A hazai mindennapokra lefordítva a mi ügynökségünket is rengeteg szülő keresi meg azzal kapcsolatban, hogy a gyermeke külföldön szeretne játszani, de azért valljuk be, ez korántsem ilyen egyszerű.

Most tekintsünk el attól hogy a hazai szövetség idevonatkozó szabályzata alapján nem is dolgozhatunk 18 év alatti labdarúgókkal. Helyzetbe hozva ezáltal a külföldi kollégákat, akik előszeretettel csapnak le a tehetséges magyar fiatalokra, mivel rájuk nem vonatkozik az MLSZ ezen rendelkezése – döntse el mindenki, hogy egy még gyerekkorban lévő fiatalembernek inkább magyar, vagy külföldi ügynökre van-e inkább szüksége…

De nézzük inkább a meglévő nehezítő körülményeket:


– A magyar klubok nem feltétlenül partnerek
(szemben pl. a délszláv csapatokkal) abban, hogy játékosaik idejekorán külföldre kerüljenek. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy ők akarják a fiatal játékossal megkötni az első profi szerződést, amelynek aláírását követően annyi pénzt kérnek értük, amennyit akarnak.

– Az UEFA a betöltött 16 évben határozza meg az EU-s állampolgároknál (a nem EU-s esetekben ez 18 év) a legkorábbi időpontot, amikor az adott fiatal külföldre igazolhat. De ez csak a kezdet a nemzetközi szervezet nagyon szigorúan szabályozza a további kritériumokat, amiket a fogadó klubnak teljesítenie kell (iskola, szállás, étkezés, stb…), ami – ha belegondolunk – egy kisebb klub esetében szinte már a vállalhatatlan kategóriát jelenti. A gazdagabb csapatoknak, amelyeknek ugyebár ez nem jelent problémát, a későbbiekben sem jelent akadályt egy-egy már kész felnőtt játékos megvétele.

– Válogatottság megléte. A külföldi csapatok mielőtt próbajátékra hívják a fiatalokat, a legtöbb esetben a korosztályos válogatottakban szemrevételezik őket.

A fogadó ország esetében tekintélyes futballkultúrának kell jelen lennie, mert ha jobban belegondolunk, akkor csak arra érdemes továbblépni, amerre a fiatalember további fejlődése biztosítottnak látszik. Igen ám, de ezen országok esetében a helyi konkurenciával is számolnunk kell (hiszen egy már jól működő futballkultúrában a csapatok is megfelelő létszámban képzik a helyi tehetségeket), ami azt jelenti hogy jobbnak, sokkal jobbnak kell lennie a magyar fiatalnak a helyinél ahhoz, hogy a helyébe lépjen.

– A külföldi nyelvtudás hiánya. Sajnos kínomban szoktam azon mosolyogni, amikor 16-17 éves srácok beszélnek a külföldre jutási terveikről – viszont nem beszélnek idegen nyelvet. Kérdezem én, akkor mégis hogyan gondolják, hogy miként kommunikálnak majd a leendő csapattársaikkal?…

Ilyenkor azon gondolkozom, vajon ezek a fiatalok a középiskola nyelvóráin mégis mit csinálnak, mivel foglalkoztak??!!

– Azok a magyar fiatalok, akik extra tehetséggel rendelkeznek, az esetek többségében nem rendelkeznek ugyanolyan mentális képességekkel, és fordítva.

– A külföldi klubok nem igazán keresik a 16-17 évesnél idősebbeket. Egyrészt azért, mert két-három évet a saját rendszerük szerint szeretnék őket képezni a profivá válásuk (18-19 évesen) előtt, másrészt minél kevesebb időt tölt 15 éves kora után a fiatal a korábbi csapatánál, annál kevesebb kompenzációt kell fizetnie az új klubnak a játékos korábbi klubja részére.

MIKEN MÚLHAT, HOGY VALAKI SIKERES LESZ-E KÜLFÖLDÖN? – BUKTATÓK

Azt, hogy mi is várhat rá külföldön, csak nagy vonalakban, néhány példával érzékeltetjük.

Természetesen, ha valaki külföldre igazol, akkor a csapat mindent megtesz azért, hogy az új játékosa minél előbb és minél jobban be tudjon illeszkedni, de sokkal több múlik a játékos hozzáállásán és személyiségén. Ha valaki nem beszél legalább alap szinten angolul, akkor ez a folyamat nagyon hosszú lesz. Azonban sokkal többet számít, ha az adott ország nyelvén tanul meg a játékos, ez azonban legalább négy-hat hónap.

Miközben a nyelvvel boldogul egy fiatal sportoló, az iskolát sem szabad hanyagolnia: a legjobb választás az első évben, ha magántanulóként folytatja a tanulmányait az otthoni iskolában, és csak vizsgázni jár haza. Ehhez azonban délelőtt vagy délután igenis le kell ülni és önszántából tanulni kell. Ugyanúgy fel kell kelni reggel időben, és ki kell nyitni a könyveket, füzeteket.

Az is nagyon fontos, hogy a fiatal tehetség nem egy óvodába igazol ki, hanem egy működő, évi több millió eurós forgalmat lebonyolító sportszervezethez, amelynél tényleg szinte mindenben segítenek, de alapjaiban véve a játékoson több múlik.

Volt rá példa, hogy valaki a próbajáték alatt minden éjjel 3-ig xboxozott a már a klubnál játszó szobatársaival, és a másnap reggeli edzésen fáradt volt, dekoncentrált, és ezért rosszul teljesített. A teszt végén nem is kínáltak neki szerződést…

Az is megtörtént eset, hogy egy próbajáték alatt valaki az edzések után a 40 kilométerrel távolabb lévő nagyobb városban sétálgatott egy helyi játékossal, mintha csak turista lenne. Edzések után pihenni kell, a következőre készülni, nem azért utazik ki valaki egy csapathoz, hogy várost nézzen. Ugyanide sorolnám még az állandó fényképezést (és utána a Facebook és Instagram oldalakra a képek feltöltését), ha esetleg meglátnak egy, a felnőtt csapatnál lévő híresebb játékost. Ez az attitűd szerintem ugyanazt jelképezi: egy fiatal játékos is a csapat része, arra kíváncsiak, hogy abban a környezetben hogyan tud teljesíteni, nem pedig turistának megy ki fényképezni és utána mutogatni az ismerősöknek, csajoknak a képeket, hogy milyen menő helyen van. Mert ezek a digitális képek is idővel emlékké válnak, és 25-26 évesen már kár lesz azon keseregni, hogy valaki 16 évesen nem tette oda magát

Ha nincs iskola reggel, ugyanúgy fel kell kelni és elfoglaltságot találni (ez legfőképpen a tanulás lehet) minden reggel, mert ha valaki először csak kilencig alszik, a következő héten már tízig, az azt követő héten pedig tizenegyig, akkor ellustul, mindennapi rutin hiányában unatkozni fog, magányos lesz, és egyre többet gondol arra, hogy otthon mennyi mindent lehetne csinálni. Holott ez nem igaz, mert itthon is tanulni és sportolni kell, csak a megszokott környezetben.

Olyan mindennapi dolgokkal is foglalkozni kell, mint például a mosás, bevásárlás, hiszen nem mindegyik csapatnál oldják meg a „civil" ruhák tisztítását vagy a reggeli-ebéd-vacsora mellett szükséges élelmiszerek beszerzését. A lakásban/házban van mosógép, amit lehet és kell is használni, az ételekre adnak zsebpénzt, de akkor is el kell menni a boltba.

Ezek alapján könnyen megállapítható, hogy jó néhány fiatal egész egyszerűen nem áll még készen arra 16 évesen, hogy itt hagyja a családját, barátait és egy ismeretlen országba költözzön – teljesen egyedül.

TANÁCSOK

Mi akkor a megoldás? Megoldás nincs, viszont néhány jó tanács a fiataloknak annál inkább:

1. Tudatosan készülj a későbbi karrieredre! Úgy élj, étkezz, eddz, mint a nagyok!

2. Tanulj komolyan nyelvet, nyelveket! Motivációban, kitartásban, akaraterőben ne legyen senki a csapatodban aki jobb nálad! Készülj tudatosan az önállóságra már fiatalon!

3. Ha nem sikerült 16-17 évesen külföldre kerülnöd, az ne szegje kedved. Úgy készülj, hogy minél hamarabb NB I-es játékos váljon belőled (erre most az MLSZ érvénybe lévő szabályzói jó esélyt kínálnak). Lebegjen a szemed előtt Renato Sanchez (Bayern München), Christian Pulisic (Borussia Dortmund), Gianluigi Donnarumma (AC Milan) példája, ők a labdarúgás legmagasabb szintjén is be tudtak mutatkoznimár 20éves koruk előtt.

4. Csak megbízható, tapasztalt, jó referenciákkal rendelkező közvetítőtől fogadj el tanácsot!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik