Alig ért véget a katari világbajnokság, a figyelem máris a 2026-os tornára összpontosul. Nem véletlen, hiszen az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös szervezésében rendezendő viadal az eddigi legnagyobb vállalás lesz a vb-történelemben. Korábban még sohasem fordult elő, hogy három országnak ítéljék oda a rendezést – 2002-ben Japán és Dél-Korea is úttörőnek bizonyult ebben az értelemben –, ráadásul a résztvevők száma jelentősen emelkedik. Az 1998-as franciaországi seregszemlén küzdött először, Katarban pedig utoljára 32 válogatott a trófeáért, 2026 nyarán már 48 csapat áll rajthoz. S amíg nem lehet tudni, ez hogyan befolyásolja a színvonalat, az mindenképpen pozitív változásként értékelhető, hogy a világbajnokság a télből legalább visszakerül a nyárba.
HÁROM PLUSZHELY EURÓPÁNAK
Annak ellenére, hogy a résztvevők létszáma a másfélszeresére emelkedik, Európából csak hárommal több válogatott juthat ki a tornára. Amíg Katarban tizenhárom képviselhette a kontinenst, 2026-ra tizenhat kvalifikálhat. A létszámemelkedés tehát nem jelenti, hogy Európából sokkal könnyebb lenne kijutni a világbajnokságra, a magyar válogatott esélyei sem ugrottak meg jelentősen. Az szinte biztosra vehető viszont, hogy az eddigi lebonyolítási módszer átalakul. Amíg a katari világbajnokságra tíz 5-6 csapatos csoportban küzdöttek a résztvevők, és a pótselejtezőhöz a Nemzetek Ligájából is csatlakoztak ketten, a több kvalifikációs hely más szisztémát tesz szükségessé. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) várhatóan január 25-én rántja le a leplet az új struktúráról. A L'Équipe információja szerint a 2025 márciusában induló világbajnoki selejtezőt illetően a kevesebb mérkőzés a cél, ezért tizenkét 4-5 csapatos csoport várható, illetve megnőhet a szerepe a Nemzetek Ligájának, amely több pótselejtezős helyet adhat.
Az ötlet hátterében az áll, hogy olyan együttesek küzdjenek meg egymással, amelyek nagyjából azonos szinten állnak, topcsapatok és a jóval gyengébbek párharcai ugyanis a televíziónézőket és a stadionba kilátogatókat sem hozzák lázba különösebben. A pontos lebonyolítási formáról az UEFA végrehajtó bizottsága dönt Nyonban, az viszont már nem kérdés, hogy Oroszország a 2026-os világbajnokság selejtezőjében sem vehet részt, mert a szervezet a háborús helyzet miatt kizárta. A magyar válogatott szempontjából nehéz megítélni, mennyire lesznek pozitívak a változások. Az mindenképpen örvendetes, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány együttese a Nemzetek Ligájában megőrizte helyét az A-ligában, mert a pótselejtezős helyek elérésére onnan nagyobb esély kínálkozhat, ezt a bravúrt azonban még egyszer meg kell ismételnie, mivel az NL következő kiírása a 2024-es Európa-bajnokság selejtezőjéhez kapcsolódik, nem a világbajnokságéhoz.
ÓCEÁNIÁBÓL BIZTOSAN LESZ KIJUTÓ
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2017. március 30-án döntött a 2026-os világbajnokság kvalifikációs helyeinek eloszlásáról. A létszámemelkedés legnagyobb nyertese az Óceániai Labdarúgó-szövetség (OFC) és a Dél-Amerikai Labdarúgó-szövetség (CONMEBOL). Az OFC a világbajnokságok történetében még sohasem kapott garantált helyet a tornán, a selejtező nyertese mindig interkontinentális pótselejtezőre kényszerült a kijutásért, most azonban a 48 résztvevőből egyet garantáltan a szervezet delegál. A CONMEBOL tíz résztvevő országa azért örülhet, mert a biztos kijutást érő helyek száma négyről hatra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a selejtezőben induló válogatottak hatvan százaléka (!) biztosan ott lesz a világbajnokságon, dél-amerikai országként tehát kis túlzással nehezebb lemaradni a vb-ről, mint kijutni.
Az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) a korábbihoz képest két pluszhelyet kapott, a negyvenhét országból nyolc lehet ott a 2026-os tornán, az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) kvótáinak száma csaknem megduplázódott, ötről kilencre emelkedett, a kvótákért 54 nemzet száll harcba. A világbajnoki selejtezősorozat észak- és közép-amerikai zónája (CONCACAF) a három rendező ország garantált kvótája mellett három fix helyet kapott, a rendező térségének tehát legalább hat résztvevője lesz. A fennmaradó két hely interkontinentális pótselejtezőn talál gazdára. Európa ebben a tekintetben nincs érintve, minden más tagszövetség egy kvótát kapott, a rendező CONCACAF kettőt. A mérkőzéseket így hat csapat vívja egymással, és a három nyertes jut ki a világbajnokságra, a pontos lebonyolítás, a mérkőzések időpontja viszont még nem dőlt el, később határozzák meg. A selejtező indulásának dátuma sem fix még több helyen. Leghamarabb, márciusban Dél-Amerikában szállnak versenybe a csapatok a kijutásért (Ecuador 3 pontos levonással indul, mert az előző selejtezősorozatban jogosulatlanul szerepeltette Byron Castillót), októberben rajtol az ázsiai selejtező, a CAF, CONCACAF és OFC esetében viszont még nem született döntés ez ügyben.
TIZENEGYESRÚGÁSOK A CSOPORTKÖRBEN?
A 2026-os világbajnokság 48 kijutó országának esetében releváns kérdés, hogyan alakul át a lebonyolítás. A katari vb-n nyolc négyes csoportban zajlott a küzdelem, az első két válogatott jutott a nyolcaddöntőbe, összesen 64 mérkőzést játszottak a csapatok. Tizenkettővel több indulóval teljesen más struktúrára van szükség, a FIFA ezért 2017 januárjában Gianni Infantino elnök vezetésével arról határozott, hogy a csapatok 16 hármas csoportban kezdjék a küzdelmeket. Mindegyik csoportból két továbbjutó lesz, elérve ezzel a korábban megszokott 32-es mezőnyt, innentől kezdve pedig a kieséses szakasz következik. Az éremszerzéshez tehát továbbra is hét összecsapás vezetne a tornán, amelynek időtartama ugyanúgy legfeljebb 32 nap lenne, mint korábban, az összes mérkőzésszám pedig 64-ről 80-ra emelkedne.
Mindez azonban csak a keretét adja a lebonyolításnak, pontos menetrend még nincs. A vita jelenleg is zajlik arról, hogy a csoportokban pontosan hogyan legyenek a mérkőzések, még az sem zárható ki, hogy a tizenhat háromcsapatos csoport helyett négy tizenkettes vagy két külön 24-es blokkot készítenek, amelyekben az összecsapások az 1994-es világbajnokság selejtezőjéhez hasonlóan zajlanának, azaz a hat négyes csoport első két helyezettje mellett a négy legjobb csoportharmadik jut tovább a kieséses szakaszba, és a tervezett 80 helyett 104 mérkőzést rendeznének. Szintén felvetődött, hogy a csoportban játszott döntetlenek esetén is tizenegyesrúgásokkal fejeződjenek be a mérkőzések. Ezzel meg lehetne akadályozni, hogy a csapatok szándékosan döntetlenre játsszanak, hogy kiejtsék egy ellenfelüket.