Múlt héten a Luxemburg–Magyarország (2–2) felkészülési meccsen láthattunk arra példát, a luxemburgiak második góljánál, hogy mit jelenthet egy labdaátvétel közbeni lövőcsel, a világbajnokságon pedig az angolok támadója, az Irán ellen csereként gólt szerző Marcus Rashford mutatta be az átvételt követő lövőcsel jelentőségét.
A támadóknak szóló alapvetésnek is tekinthetjük: büntetőterületen belül lehetőleg csinálj lövőcselt, ha lehet, már a labdaátvételed is legyen lövőcsel!
A lövőcsel kifejezetten hatékony a büntetőterületen belül. A lövést hárítani (blokkolni) szándékozó ellenfél játékosok, akik a labda útjába beléphetnek a lövés pillanatában, a lövőcselre szinte biztosan ki fognak lépni, hogy hárítsák a lövést. Ezzel a kilépéssel sok időt veszítenek. Hiszen elsőnek le kell tenniük a blokkoló lábukat, majd a súlypontjukat át kell helyezniük erre a lábukra. Ha szerencséjük van, akkor nem kell megfordulniuk, de akkor is el kell indulniuk a labda után és fel kéne gyorsulniuk, hogy behozzák a lemaradásukat. Majd ezután meg kéne próbálniuk újra beavatkozni. Ez sok idő.
Tehát a támadó a büntetőterületen belül, a védőkkel szembeni lövőcselekkel olyan „tehetetlenségi pillanatot” okozhat az ellenfélnek, amivel elegendő időt és teret nyer, ahhoz, hogy tiszta lövőhelyzetbe kerüljön. Lássuk, hogyan nézett ki ez a tehetetlenségi pillanat az Anglia–Irán (6–2) vb-meccsen és a Luxemburg–Magyarország (2–2) felkészülési meccsen – előbbin az MU-csatár, Marcus Rashford, utóbbin a Mainz német negyedosztályú tartalékegyüttesében futballozó Alessio Curci elóadásában
Marcus Rashford a pályára lépését követő első percben labdát kapott és egy lövőcsel után gólt szerzett – sárga nyíl mutatja a labda útját Rasfordig.
Rashford a kapott labdát több lépésnyire maga elé lassítja, ennek hatására a védő rágyorsít, hogy tartsa a lépést a támadóval. Rashford már a labdára futásával is lövőcselt sejtetett, hiszen volt egy hosszabb, nyújtott lépése is. Ez azért lényeges, mert a legtöbb lövés előtt a játékosok egy-két lépést hosszabban lépnek.
Egy kisebb láblendítés után visszahúzza a labdát a védő mozgásával ellentétesen. Sárga nyíllal a védő levegőben lévő lába – ez a tehetetlenségi pillanat! Ugyanis a védőnek előbb földre kell érkeznie, el kell kezdenie megfordulni, majd elindulni, majd utolérni Rashfordot, és valahogy beavatkozni. Ez nyilvánvalóan jelen helyzetben lehetetlen.
Rashford már lövőhelyzetben van, amikor a védő még csak leérkezik a földre.
Majd szépen a kapuba gurítja a labdát.
Nem sokkal Rashford beállása előtt egyébként iráni részről is láhattunk egy helyzetet, amikor a támadó a bal szélen egy lövőcsellel játszotta tisztára magát.
Hasonló jelenetet láthattunk a magyar válogatott múlt heti mérkőzésén is: a Luxemburg–Magyarország Alessio Curci játszotta tisztára magát, miután egy lövőcsellel becsapta a védőket.
Túl nagy a távolság a bal oldali belső védőnk (Szalai Attila) és a bal oldali védőnk (Kerkez Milos ) (fehérben a magyar válogatott) és a szélső védő között, így a későbbi gólszerző teljesen üresen van.
Ez a láblendítés és a tehetetlenség pillanata. De a támadó lövés helyett belsővel beszelídíti a labdát a becsúszó védő mozgásával ellentétesen.
Több lépésnyire gyorsította ki a labdát.